Kedvező megtakarítási adatok

A háztartások áprilisi, 39,1 milliárd forintos -- inflációszűrt -- pénzügyi megtakarítása igen jelentősnek mondható, hisz márciusban ez az érték csak 4,8 milliárd forint volt, s az első negyedév alatt összesen is csak 52,2 milliárd. Az áprilisi adat több mind háromszorosa az előző év azonos időszakában mértnek, s az első négy hónap adatai 5 százalékos növekedést mutatnak egy esztendő alatt -- szemben a negyedéves bontásban mutatkozó 25 százalékos visszaeséssel.
A 29,6 milliárd forint kamatokba foglalt inflációs kompenzációval együtt a háztartások nettó finanszírozási képessége összesen 68,7 milliárdot tett ki az idei negyedik hónapban. A nettó pénzügyi vagyon piaci áron -- az árfolyamváltozásokból adódó 3,5 milliárdos veszteséget is figyelembe véve -- 65,2 milliárd forinttal emelkedett.
A háztartások az előzetes adatok szerint áprilisban kompenzálták a márciusban mutatkozó betétkivonást, hisz míg akkor a pénzkivét összege megközelítette a tízmilliárd forintot, addig a legfrissebb adatok szerint a forintbetét-állomány 42,8 miliárddal növekedett.
A tényleges növekedés (az operacionális tranzakció) ebből 26,6 milliárd volt, a fennmaradó 16,2 milliárd pedig a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció. Ezen a csoporton belül a legjelentősebb növekedés a takarékbetéteknél és betéti okiratoknál volt, ahol az állomány 20,7 milliárddal nőtt. Eközben 3,2 milliárddal emelkedett a kisvállalkozói betétek összege, 1,9 milliárddal a lakás-takarékpénztári betétek és 0,8 milliárddal a hitelintézeti értékpapírok.
A korábban megszokott tendenciáknak megfelelően a tranzakciók összértéke negatív számot mutatott a háztartások devizabetéteit illetően. Igaz, áprilisban már csak 0,6 milliárd forint értékű volt a kivonás -- szemben a márciusi 5,6 milliárdos adattal.
A növekedési ütem csökkenését lehetett tapasztalni egyébként mind a nyugdíjpénztári követeléseknél, mind pedig az életbiztosítási díjtartalékoknál. Az előbbinél csak 8,2 milliárddal nőtt az állomány az év első három hónapjában kialakult 10 milliárd feletti értékekkel szemben, míg az életbiztosítások esetében a nettó növekedés mindössze 0,6 milliárd volt a márciusi 9,1 milliárd után. Igaz, utóbbi tételnél igen hektikusan mozognak az értékek, azonban jellemzően 2 milliárd forint feletti a nettó beáramlás.
Áprilisban a háztartások értékpapírokban tartott pénzügyi vagyona összességében 15,6 milliárddal emelkedett, a növekmény azonban szinte teljes egészében árfolyamváltozásból adódó átértékelődési nyereségből és a kamatokba foglalt inflációs növekményből adódott. Az operacionális tranzakció csak 0,4 milliárdot tett ki.
Az állampapírok és a befektetési jegyek állománya 1,2 milliárddal nőtt, míg a részvénybefektetéseké 2 milliárddal csökkent. Ez utóbbi esetében az átértékelődés 5,3 milliárdra rúgott, míg a nem hitelintézeti értékpapírok esetében 4,4 milliárd forint volt.
A háztartások hiteltartozása -- olvasható a jegybanki jelentésben -- 10 milliárd forinttal haladta meg a márciusi értéket. Az operacionális tranzakció az építési hiteleknél 6,7 milliárd, a fogyasztási kölcsönöknél pedig a márciusi 6,8 milliárddal szemben csak 3,8 milliárd forint volt.
A kisvállalkozói hiteleknél eközben nettó félmilliárd volt a csökkenés. A fogyasztási hitelfelvétel átlaga egyébként messze elmarad a 2000-ben kialakult 7,1 milliárd forintos átlagtól, míg az építési kölcsönöknél hajszálra pontosan a tavalyi 6,7 milliárdos átlagérték jött ki.