Módosítják a pénztártörvényeket

A pénztári törvények módosítása érdekében munkacsoportot hozott létre a Pénzügyminisztérium (PM) és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) Mohos András helyettes államtitkár vezetésével. A javaslatok az év második felére készülhetnek el, a módosítások minisztériumi és parlamenti támogatással gyorsan megszülethetnek -- jelentette be Szász Károly felügyeleti elnök a PSZÁF tájékoztatóján.
A tervezett változtatások egyike, hogy a valamely pénztárnál kifogásolható módon tevékenykedő vezetők ne kaphassanak irányító posztot más kasszánál vagy pénztári szolgáltatóknál (a javaslat nyilvánvalóan a Premier-pénztárnál zajló eseményekre -- VG, május 7. -- is reflektál). A biztosítási törvényhez hasonlóan a kasszavezetői állások betöltését megfelelő szakmai végzettséghez is köthetik.
A PSZÁF -- amely egy korábbi parlamenti szavazáson az előzetes politikai konszenzus ellenére sem kapott rendeletalkotási jogot -- újabb hat, pénztáraknak és biztosítóknak szóló ajánlást hozott nyilvánosságra (tavaly decemberben már tíz hatósági ajánlás született).
Az önkéntes és magánpénztárak átalakulása és végelszámolása kapcsán megfogalmazott friss ajánlások célja, hogy az adott kassza tagjait pontosan tájékoztassák a folyamatról -- mondta Seregi László főosztályvezető. E célból pontosítják a tagok és munkaadók értesítéseinek tartalmát. Az ajánlás javaslatot tesz a témáról szóló közgyűlések napirendjére is.
Egy másik ajánlás a két kasszatípusnál felhalmozódott függő tételek kezelésére ad eligazítást. A kis pénztáraknál az összes befizetés 1-2, a közepeseknél 3-5, a nagyoknál 4-5 százaléka azonosítatlan pénz, amelynek ismeretlen a feladója, címzettje, illetve túlfizetés, téves utalás történt. Ezek kezelése nagy adminisztrációs terhet ró a kasszákra, nem is szólva arról, hogy a "lebegő" tételek nem kamatoznak befektetésként a tagok számára.
Égető probléma ügyét rendezheti a biztosítók általános szerződési feltételeiről szóló ajánlás. Ez többek közt javasolja: a biztosító csak olyan kötelezettséget vállaljon, amit képes teljesíteni, ne szabjon egyoldalú hátrányokat az ügyfélnek, és utóbbi számára adjon megfelelő információkat az egyre bonyolultabb módozatok jegyeiről, különleges kockázatairól.
Januártól a hatóság nem engedélyeztetheti előzetesen a biztosítók szerződési feltételeit. Seregi azonban rámutatott: a társaságok kétévenkénti ellenőrzése során módjuk van megbizonyosodni azok betartatásáról. A PSZÁF panaszirodája és ügyfélszolgálata is az ügyfelek rendelkezésére áll, hamarosan pedig több százezer példányban bocsátanak ki brosúrát a biztosítási tudnivalókról.
A PSZÁF várhatóan még az idén részletes ajánlást ad ki az eszközalapokhoz kötött befektetési (unit-linked) biztosításokkal kapcsolatos elemi információkról is.
Külön ajánlást hirdettek meg a biztosítók (kockázatkezeléshez kötődő) viszontbiztosítási (vb) tevékenysége kapcsán. A PSZÁF szerint elsősorban a kisebb piaci szereplők számára lehet veszélyes, ha olyan vb-partnerekkel szerződnek, amelyeknek megbízhatóságáról nincs megfelelő információ. A hatóság ezért kezdeményezi, hogy a társaságok dolgozzanak ki minősítési rendszert a vb-piac felmérésére.
Az ajánlások nem kötelezők, de a velük összecsengő -- az idén januártól életbe lépett -- biztosítási és pénztári törvénypasszusok betartását számon kéri a PSZÁF.