Vételi ajánlat az Aranypókra

Az 1994 nyara óta a tőzsdén szereplő Aranypók a 2001. április 26-i közgyűlésen döntött a kivezetés mellett. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) bevezetési és forgalombantartási szabályzatának megfelelően a cég részvényesi köréből alakult konzorcium vételi ajánlatot tett a társaság értékpapírjaira. A konzorcium az Aranypók 55 dolgozójából, valamint a Rizikó Factory (RF) Rt., a Második Deviza Factory (MDF) Rt. és az Uniker Rt. részvényeseiből áll.
A társaság 54,6 százaléka egyébként a munkavállalók és a vezető tisztségviselők tulajdonában van. A cégben 5 százaléknál nagyobb részesedéssel Bartha András elnök-vezérigazgató (6,3 százalék) és az RF (26,93 százalék) rendelkezik.
Az ajánlat a mai naptól 2001. június 17-ig érvényes. A felajánlott ellenérték 7500 forint, amely mindössze 2 forinttal haladja meg a BÉT-szabályzat által előírt minimumot.
Az Aranypók értékesítette 4,7 százaléknyi saját részvényeinek döntő részét. Ezek már egy éven túl voltak tulajdonában, így a társasági törvény szerint nem voltak tovább tarthatók.
A részvényesi érdekek védelme szempontjából szakértők továbbra is aggályosnak tartják az Aranypók 2000. évi osztalékának kifizetésére született megoldást. A kifizetés kezdő napja ugyanis 2001. július 24-e, ami bő egy hónappal későbbi időpont, mint a kivezetéssel kapcsolatos vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő utolsó napja. A vételi ajánlat elfogadásával tehát a kisebbség elveszti a részvényenkénti bruttó 1200 forintos osztalékot, ellenkező esetben egy teljesen illikvid értékpapír marad a tulajdonában.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől kapott infromációink szerint a felügyelet minden tőkepiaci eseménynél vizsgálja a befektetői érdekek érvényesülését, így az Aranypók kivezetésével kapcsolatos folyamatot is figyelemmel kísérik.