Zuhanás az egyszeri díjnál

A biztosítótársaságok idei első negyedévi 106,83 milliárd forintos díjbevétele mindössze 15,5 százalékos növekedés a 2000. márciusi állapottal összevetve. A piac fejlődési üteme így jelentősen lefékeződött, hiszen tavaly az egész évet tekintve még mintegy 29,5 százalékos volt a gyarapodás -- olvasható ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) friss adataiból.
A megtorpanás elsősorban az életbiztosítási ág rovására írható, amelynek 42,0 milliárd forintnyi díjbevétele 10,1 százalékkal több, mint egy éve ilyenkor (összehasonlításul: az ez évi inflációs elemzői konszenzus 9,42 százalék). Ez töredéke a 2000. évi bővülés ütemének, és a szférában hagyományosan gyenge első negyedévet tekintve is alacsony.
Váratlanul jól teljesített viszont a nem élet ág, amelynek 64,83 milliárdos piaci bevétele 19,1 százalékos előrelépés. Ezen belül a "kötelezőből" 8,19 százalékkal nőtt a befolyt díj összege (18,54 milliárd forint).
A társaságok összesített piaci díjversenyében jelentősen, 0,5 százalékpontot meghaladóan csökkent az Ahico, az ÁB Aegon, a CGNU Mébit, az ING Nationale-Nederlanden (N-N) és az OTP-Garancia részesedése (utóbbi háromé ráadásul 1 százalék feletti mértékben).
Ezzel szemben legalább 0,5 százalékkal gyarapodott az Axa Colonia, az Európai Utazási, a Union és a Winterthur. A legnagyobb -- elsősorban a vagyon ágban jeleskedő -- hazai biztosító, az Allianz Hungária (HB) a piaci trendnek köszönhetően 29,5 százalékra növelte piaci részesedését a tavaly márciusi 29,14-ról, miközben az "üldöző boly" visszaesett mögötte.
Az életpiacon -- lapunk előrejelzésének megfelelően -- elsősorban az egyszeri díjas biztosítások bevételei estek vissza (általában ezek adják a legnagyobb jutalékbevételeket a biztosítóknak, így akár az érintettek jövedelmezősége is visszaeshet). Ezek teljes piaci összege márciusban 8,60 milliárd forint volt, ami nominálisan is jelentős zuhanás a tavalyi I. negyedévi 9,76 milliárdhoz képest.
Az egyszeri díjas módozatok jelentős része eszközalapokhoz kötött befektetési (unit-linked) biztosítás. A visszaesés hátterében minden bizonnyal a tőzsde gyengélkedése, a részvényalapokra tekintő ügyfelek elbizonytalanodása áll (a jelenség Nyugat-Európa jó részére jellemző).
Információnk szerint például az OTP-Garanciánál mintegy 900 millió, az ING Nationale-Nederlandennél (N-N) 800 millió, a Generali-Providenciánál bő 350 millió forinttal csökkent az egyszeri díjbevételek összege. Az ÁB-Aegon viszont mintegy 230 millióval, a HB (ahol a díj jó része nem a unit-linkednek köszönhető) 160 millióval tudta növelni egyszeri díjas életbevételeit egy év alatt.
Piaci szereplők ismételten szorgalmazzák, hogy az egyszeri díjas bevételeket (nyugati mintára) azok "ingatagsága" miatt csak 10 százalékon számítsák be a társaságokhoz befolyt összes díjba. Ez ugyanis csak egyszer folyik be a céghez, további folyamatos bevételekkel nem lehet kalkulálni.
A nem élet ágban elsősorban a cascobiztosítások 22,7 százalékos éves növekedése (16,02 milliárdos díjbevétel) érdemel figyelmet. A cascopiac már tavaly is dinamikus fejlődést mutatott, több, a trendre ráérző társaság új ajánlatokkal -- így használt autókra szóló szerződésekkel -- rukkolt elő.
A nem élet területen jóval kisebb súlyú általános felelősségbiztosításoknál 63,3 százalékos, a nem tűz- és elemi károkra szóló vagyonbiztosításoknál pedig 23 százalékos volt az éves előrelépés (utóbbiból így 10,99 milliárd forint folyt be).
A társaságok szerződéseinek száma 11,31 millióra csökkent a tavaly márciusi 11,47 millió darabról. Az apadás mögött minden bizonnyal a régi kisdíjas lakossági "cséb" biztosítások fokozatos megszűnése áll.