A tőzsdére mutogat a tőkepiac

A Világgazdaság értesülései szerint kivonul a Budapest Bank (BB) a részvénypiacról. Lapunk úgy tudja, hogy a pénzintézet magánbefektetőknek nyújtott szolgáltatásait kívánja szűkíteni, befektetési alapjaitól azonban nem válna meg. Meg nem erősített információk szerint a BB zárt körben meghirdetett pályázat útján kereste üzleti partnerét. A felügyelethez egyelőre nem érkezett állományátruházási kérelem.
Tőkepiaci körökben többször felröppent annak a híre is, hogy a Concorde Értékpapír Rt.-t is eladnák tulajdonosai, és a cég egyesülne egy banki hátterű brókercéggel. Jaksity György, a Concorde vezérigazgatója elmondta: hozzájuk ilyen ajánlat nem érkezett, jóllehet korábban ő is hallott már a Raiffeisennel való összeboronálásról.
A jelenlegi tőzsdei forgalom mellett senkit sem lepne meg, ha a legnagyobb független brókercég végleg elhagyná a parkettet. Néhány éven belül funkcióját vesztett felépítménnyé válhat a Budapesti Értéktőzsde, ha nem sikerül radikális változásokon átesnie -- vélekedett lapunknak Debreczeni Kálmán, a Befektetési Vállalkozások Szövetségének nemrégiben lemondott elnöke. A piacot elhagyni készülő szakember szerint a BÉT-től egyre inkább elpártolnak a befektetők, s a kibocsátó vállalatok is. Ebből pedig egyértelműen következne, hogy itt a befektetési szolgáltatóknak sem teremne sok babér.
Az utóbbi évek egyértelműen megmutatták, hogy nem kell egy mikrokereskedési pont Budapesten, hisz bankokon, brókercégeken keresztül elérhetők a külföldi pénzügyi termékek -- állítja Debreczeni. A BÉT-nek a nemzeti és/vagy regionális tőkegyűjtő szerepre kellene koncentrálnia.
Egy olyan tőzsde nem tud eltűnni, amely meg sem született -- fogalmazta meg véleményét igen tömören Pacsi Zoltán, a BÉT hajdani ügyvezető igazgatója. A tőkepiaci szakember szerint az értéktőzsde létrejötte óta nem integrálódott a magyar gazdaság egészébe. Pedig a gazdasági szereplők forrásszerzésében igen fontos szerepet tölthetne be. Ehhez azonban a BÉT-nek rosszul értelmezett saját szerepén is változtatni kellene: szakítani azzal a gyakorlattal, hogy hatóságként lép fel -- különösen a kibocsátókkal szemben --, s elfogadnia azt a tényt, hogy fennmaradásához szolgáltatóként kell viselkednie -- mondta Pacsi.
Ez egyébként egybevág a tőzsde által meghirdetett stratégiával is, melynek egyik pontja éppen azt célozza, hogy a börze magántulajdonú, és áttételesen a piaci verseny által eltartott szolgáltató társasággá váljon.
A Budapesti Értéktőzsdének előbb-utóbb meg kell egyeznie valamelyik nagy tőzsdével, s mielőbb rendet kell raknia saját háza táján -- mondta el Déri Viktor, a BÉT kereskedési bizottságának elnöke. A tőkepiacon kezdetektől jelen lévő szakember szerint nemcsak a brókercégeknek és a bankoknak kell alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez, hanem a tőzsde szervezetének is. Mind költségvetésében, mind létszámában át kellene állnia a BÉT-nek, hisz Írországban például 30 fővel üzemeltetik az értéktőzsdét.
Az idei évben nem 100, hanem 500 millióval alacsonyabb költségvetésről kellene beszélni. Emellett le kellene számolni a 3-4 papíros, 70-80 százalékban külföldi befektetők preferenciájától függő magyar tőzsdével. Déri szerint itt az ideje helyet teremteni a tőkehiánnyal küzdő magyar kis- és középvállalkozásoknak, és részvény-, illetve kötvénykibocsátás formájában tőkéhez juttatni őket. Igaz, ezen papírok iránt -- mivel nemzetközi szemmel ezek a cégek túl kicsinek számítanának -- vélhetően egyáltalán nem érdeklődnének a külföldi befektetők, viszont a kereslet-kínálat alakulása sem lenne annyira nemzetközi hangulattól függő. Ellenben komoly mértékben lendítene ezeknek a cégeknek a felfutása a magyar gazdaságon, ráadásul nemcsak a kockázati tőkealapok érhetnének el sikereket e vállalkozásokon keresztül, hanem magyar befektetők is.
Déri véleményét elméletben ugyan jó néhány tőkepiaci szakember osztja, ők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a kormányzati politika megváltoztatása nélkül a tőzsde egyedül nem képes magához csalogatni a közepes hazai cégeket. Ezek számára ugyanis még úgy is olcsóbb forrást jelent egy bankhitel felvétele, vagy kockázati tőkebefektető bevonása, ha a börze eltekint a bevezetési díjaktól.
Dunavölgyi Mária szerint a jövő tőzsdéje mindenképpen több börze együttműködésén alapul. Szervezetileg 2-3 nagy centrumot lehet elképzelni beolvadt, vagy együttműködő kisebb tőzsdékkel. Az össszeolvadásokat napjainkban még gátolja, hogy a legtöbb kisebb tőzsde a kilencvenes évek közepén vásárolta kereskedési rendszerét, s azt jónak tartja, nem szeretné átvenni egy-egy nagyobb tőzsde rendszerét.
A BÉT-ről nemrégiben távozott szakember szerint a látványos változások kora akkor jön el, amikor a kisebb tőzsdék rendszerei erkölcsileg vagy technikailag elavulnak. Erre pedig néhány éven belül sor kerülhet. Addig is olyan modell működése képzelhető el, mely lehetőséget biztosít az ügyfélmegbízások "átcsatornázására".
A BÉT-en tapasztalt jelentős forgalom-visszaesés miatt fokozott figyelem irányul a költségeket csökkentő, illetve a likviditást növelő intézkedésekre -- mondta el Simor András, az értéktőzsde elnöke. A kiadások visszafogása az egyszerűbb feladat, a közgyűlésen szentesített intézkedéscsomag mellett folyamatosan vizsgálják a további lehetőségeket is, a börze létszámát pedig a közelmúltban 120 főről 80 alá csökkentették. A forgalom növelése keményebb dió -- véli az elnök. Ezt ugyanis nem lehet egyetlen lépéssel megoldani, a sok kis döntés, változtatás hatása csak idővel jelentkezik.
Az előrelépést segíti, hogy a napokban aláírják a kapcsolati kiszolgálókról szóló módosított licencmegállapodást, mely lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot a tőzsde rendszerével. Meghatározott ügyfelei részére a brókercég engedélyezheti a megbízások automatikus átfuttatását. Emellett az egyes fiókoknak sem kell többet a központi rendszerbe küldeni ajánlataikat, hiszen azok azonnal az MMTS-be futhatnak be.