Kiszállt az MFB

Ismeretlen magánszemély részére értékesítette a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) saját postabanki részvénycsomagját a közelmúltban, miközben a kormány az állami tulajdon erősítésére törekedett -- értesült a Világgazdaság. A titokzatos illető még nem jegyeztette be magát a részvénykönyvbe.
A meghatározó Pb-tulajdonos pénzügyi tárca és az ÁPV Rt. mellett egyéb állami szervek -- az MFB mellett például a MÁV Rt., a Szerencsejáték Rt. -- együtt mostani névértéken 13,3 millió forintnyi, azaz 0,07 százaléknyi törzsrészvényt birtokoltak még nemrég a bankban.
Szakértők rámutattak: az ügyben a bennfentes kereskedelem gyanúja is felvetődhet. A részvények névértéke ugyanis ma 5 forint, s lehet, hogy ekörüli áron adta el őket az MFB. Nemrég viszont a kistulajdonosok által indított perben nem jogerős ítélet született arról, hogy az államnak a papírokat a leértékelés előtti, 10 ezer forintos névérték 106 százalékáért kell megvenni.
A folyamatokat felgyorsítja, hogy egy az állami szervek előtt is ismert kormányterv szerint a Magyar Posta (MP) hamarosan nyilvános vételi ajánlatot adhat a kisrészvényesek papírjainak megvételére. Az MFB-től vásárló magánszemély így busás haszonra tehet szert. Megkereséseinkre az MFB nem reagált.
Eközben a posta ismertette a Pb-vel kapcsolatos terveit, melyek szerint népbankká alakítanák a pénzintézetet. Ezzel a lakosságot a kamatok révén gyakorolt egyoldalú banki erőfölénytől is meg lehet szabadítani itthon -- közölte Kalmár István, az MP elnöke tájékoztatóján.
Mint mondta, egy éven belül 1200 postafiókban szeretnének banki szolgáltatást kínálni, ebből 400-nál rövidesen kiépítik az integrált informatikai rendszert. Településenként vizsgálatot tartanak, és a párhuzamos bankfiókokat és postahivatalokat összeolvasztják.
Az MP a bank egyetlen tevékenységét sem szünteti meg. Szélesítik viszont az egyszerű (betéti, folyószámlás, kártyás) módozatok számát, amelyek iránt a kispénzű, apró településeken élő ügyfelek is érdeklődnek. A posta fenntartja 15 éves, megtakarítási termékek forgalmazására szóló szerződését az OTP Bankkal, de szerintük ez nem jelent konkurenciát a postahivatalokban.
A posta vezetői szerint az MP és a Pb -- információnk szerint 30-40 milliárdosra becsülhető -- informatikai fejlesztését üzleti alapon, az "adófizetők pénzének elvétele nélkül" hajtják végre. Mint közölték, szükség esetén az MP akár 40 milliárd forint hosszú távú bankhitelt is kaphatna tervei megvalósítására.
A posta egyelőre nem számol azzal a kormányzati felvetéssel, hogy esetleg 10 milliárd forintért kellene vételi ajánlatot tennie a kisrészvényeseknek. Ők a jelenlegi névértéket veszik alapul. A Világgazdaság viszont úgy tudja: az ajánlatot (várhatóan a "teljes" névértéken) még ősz előtt meg kellene tenni. Szeptember végéig emellett alkalmassá kell tenni a Pb rendszerét, hogy 150 ezer új, a diákhitelhez kötődő számlát tudjon megnyitni (a bank ma csak 50 ezret bírna). Kalmár megerősítette: a diákhitelezésben kizárólagos jogot kap a bank.