Tízmilliárd Pb-részvényeseknek

A Postabank (Pb) állami tulajdonának egésze, 99,97 százaléknyi részvény a Magyar Posta (MP) tulajdonába kerül. A posta már szeptember végére többségi részvényes lehet a hitelintézetben -- közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a kormányülés után.
Elsőként, július végéig 33 százaléknyi, a Pénzügyminisztériumnál (PM) lévő Pb-részvény kerül át apportként a MP-hez (erre csak a hírközlési törvény életbe léptével van mód, addig a posta nem jogosult 15 százaléknál többre). Július 3-ig a Miniszterelnöki Hivatal előterjesztést készít az e fölötti rész átadásának módjáról. Varga szerint erre a Pb zártkörűvé tételével vagy nyilvános ajánlattétellel van mód, de evvel tegnap nem foglalkozott a kormány.
A Világgazdaság információja szerint viszont írásos előterjesztés formájában gyakorlatilag eldőlt: a 33 százalék megszerzése után a posta tesz vételi ajánlatot az állami és a mintegy 1000 főnyi privát részvényes felé. Továbbra is kérdéses, hogy erre az MP-nek honnan lesz pénze, hiszen a kétéves költségvetésben nem szerepel a neki szánt tőkeinjekció.
Az egyharmadnyi PM-tulajdon apportálása előtt várhatóan a PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló értékeli fel e csomag értékét (ez az egyetlen nagy auditor, amelyik a korábbi Pb-ügyekben még nem vizsgálta a bank portfólióját). A PwC a várakozások szerint óvatosságból legföljebb a névérték 63--70 százalékára rúgó, vagyis az OTP Bank év eleji ajánlatát alig valamivel meghaladó árat állapíthat meg.
Állami szakemberek szerint a posta nyilvános vételi ajánlatánál két gond adódik. Egyrészt a kisrészvényesek felhajthatják az árat, ha a figyelembe veendő tőzsdén kívüli forgalmi időszakban magas árfolyamon kereskednek a Pb-részvényekkel. Másrészt a bíróság kistulajdonosi perekben nem jogerősen már arra kötelezte az államot, hogy 106 százalékon vegye meg a bank részvényeit.
A kistulajdonosok papírjainak megvétele így elérheti a 10 milliárd forintot -- tudtuk meg. Ehhez járul a versenyhivatali és egyéb eljárások 30-40 millió forintnyi költsége. Ezzel együtt is csak optimális esetben szerezhet a MP 50 százalék fölötti részt a Pb-ban.
Varga a Pb átadását azzal indokolta, hogy ezzel a banki szolgáltatást az ország egészében biztosítani lehet. Lapunk viszont úgy tudja: az őszi határidő azért sürgető, mert a diákhitelezés feladata kizárólagosan a postai csoporthoz kerülhet.
Ennek módja az lesz, hogy az Oktatási Minisztérium -- az MP-t felügyelő közlekedési tárca beiktatásával -- apportként a Diákhitel Központ (DHK) Rt. részvényeinek 50,1 százalékát átadja a postának (rögtön azután, hogy az megszerezte a Pb több mint felét).
Ezzel párhuzamosan az MP közreműködésével a Pb számlavezető rendszerét úgy korszerűsítik, hogy az legkésőbb szeptember végére -- a régi ügyfelek zavartalan kiszolgálása mellett -- képes legyen a várt 150 ezer új diákszámla nyitására és kezelésére. (Ma a Postabank önerőből legföljebb 50 ezer új számlát tudna nyitni.)
A tervvel kapcsolatban az oktatási és igazságügyi tárca is aggályait fejezte ki -- értesültünk. Ezek: az MP--Pb--DHK szervezeti összefonódása és a szükséges formaságok miatt december első felére csúsznának a hallgatók első kifizetései. A Pb kizárólagossága a diákok személyi autonómiájának korlátozását jelentheti.
Az MP-nek kormánytól független gazdálkodó szervezetként nem lehet előírni a hitelkamat-számítás feltételeit. A várhatóan éveken át veszteséges DHK-t sem lehet finanszírozni a költségvetésből, ha az a különálló postáé. Az adóhatóság sem végezhetne behajtást egy közönséges gazdálkodó cég számára.
Egyes állami szakértők szerint a Pb-nek a hallgatói finanszírozásból csak csekély üzleti haszna lenne, miközben a bankszakma erőteljesen sérelmezné monopóliumát. Számítások szerint a Pb az első évben mintegy 50 milliárd forint diákhitelt folyósíthatna, ami révén betétállománya átlagosan 2 milliárd forinttal nőne. Ebből a banknak 2002 közepéig csak 140 milliós árrésbevétele és 100 millió forint jutalékbevétele lenne.