Vesz és őt is veszik

Tegnap kezdődött a Euronext nyilvános forgalomba hozatala, a részvények 25 százalékának értékesítéséből a várakozások szerint 780 millió euró folyik be. A papírok árfolyamsávját 24 és 27,5 euró között állapították meg, ami 20 százalékkal marad el az eredetileg tervezett szinttől. A jelenlegi forgatókönyv szerint zajló kibocsátás 3,1 milliárd euróra értékeli a börzét. A jegyzési időszak július negyedikéig tart, a végleges árat ötödikén határozzák meg, a kereskedés pedig hatodikán kezdődik.
A holland--francia--belga közös tőzsde egyébként forgalom alapján a legnagyobb Európában, míg kapitalizáció szerint Londoné az első hely. A kibocsátás során új és már létező részvények is a piacra kerülnek. A papírok tíz százalékát magánbefektetők, a többit az intézményiek jegyezhetik le. A tőzsdére is érvényes holland adótörvények miatt viszont nem vehetnek részt ezen francia részvényalapok.
A piaci szereplők az árat korrektnek nyilvánították, ám ennek ellenére kétséges, vevőre talál-e a teljes felajánlott mennyiség. A magát "leghatékonyabb" piacként hirdető börze rendszere ugyanis az utóbbi hónapok során elég sokat "rakoncátlankodott", ami legalábbis elgondolkodtathatja a piacot. Ráadásul tőzsdei kibocsátásokkal mostanság tele a padlás: a Deutsche Börse már túl van rajta, míg a londoni tőzsde egy hónap múlva kezdi.
Tegnapi lapértesülések szerint a lengyel pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy a varsói tőzsde 40 százalékát eladja a Euronextnek. További 30 százalékot pénzügyi befektetők vehetnének, az államkincstár pedig egy 25 százalékos csomagot tartana meg. A hiányzó öt százalékról viszont nem szólt a híradás. Az egyelőre állami tulajdonú börze privatizációjára a jövő évet jelölték meg, a tervezett árról viszont egyelőre szintén nincs hír.