BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyengélkedő részvényalapok

Kelet-Európában csak azok a részvényalapok voltak képesek pozitív hozamot elérni az első fél évben, melyek jelentős arányban orosz papírokat vásároltak. Az átlag azonban közel 7 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Az alapkezelők jó esetben a negyedik negyedévben számítanak számottevő felfutásra a magyar tőzsdén.

A kelet-európai részvényekre specializálódott befektetési alapok átlagosan 6,7 százalékos negatív hozammal zárták az idei első fél évet -- derül ki a Standard & Poor''s adataiból. Globális összehasonlításban ez még viszonylag jó eredménynek számít, a világ összes részvényalapjának átlagos teljesítménye ugyanis --11,7 százalék volt.
A befektetők optimisták voltak a kelet-európai részvények kilátásaival kapcsolatban, legalábbis erre utal, hogy a specializálódott alapokba több tőke érkezett. A kezelt vagyon nagysága ugyanis az év eleji 3,1 milliárdról 3,38 milliárd dollárra emelkedett. Eközben az alapok száma 76-ról 75-re csökkent.
A legjobb teljesítményt -- közel 35 százalékos hozamot -- a Bahamákon bejegyzett, de Londonból irányított Orbitex Russia & East European Fund nyújtotta. Külön érdekesség, hogy ez a jelenleg 5 millió dolláros vagyonú alap tavaly a szektor legalacsonyabb hozamot nyújtó szereplője volt, befektetői lényegében vagyonuk felét elvesztették.
A magas hozam elsősorban annak köszönhető, hogy az alap portfóliójának több mint 90 százalékát orosz részvények tették ki, a moszkvai tőzsde pedig az idén eddig a világ egyik legjobban teljesítő piaca volt. Robin Geffen, az Orbitex Investments alapkezelője elmondta: jó döntésnek bizonyult az is, hogy elkerülték a távközlési és a technológiai részvényeket, és a hagyományos iparágakra koncentráltak.
Az alap jelenleg az oroszon kívül csak magyar részvényeket tart, és ezen a közeljövőben sem terveznek változtatni -- mondta Geffen. Várakozásai szerint az év második felében is az orosz piac lesz a legjobb befektetés, de jelentős felfutásra számít az év vége felé a magyar tőzsdén is. Lengyelországot viszont, a zlotyval és a makrogazdasággal kapcsolatos aggodalmak miatt, inkább elkerülik.
Az európai uniós csatlakozásra -- vagyis az árfolyamok konvergenciájára -- spekuláló alapok viszont meglehetősen gyengén szerepeltek az év eddigi részében. A konvergenciára játszó befektetők értelemszerűen a régió legfejlettebb piacaira (magyar, lengyel, cseh) koncentráltak, ezeken azonban komoly mértékben süllyedtek az árfolyamok.
A konvergenciasztori még mindig él, de a háttérbe szorult -- mondta Jürgen Kirsch, a londoni Griffin Capital Management alapkezelője. Szerinte amennyiben a következő három hónapban olyan adatok jelennek meg, melyek az amerikai és az európai gazdaság stabilizálódására utalnak, akkor a magyar, a cseh és a lengyel tőzsdék éles fordulatot vehetnek felfelé az utolsó negyedévben.
Magyarországgal az az egyik fő probléma, hogy kevés az intézményi befektetők számára megfelelő részvény -- hangsúlyozta Kirsch. A kormány beavatkozásai pedig tovább csökkentették a vonzó papírok számát, a gázárszabályozással például tönkretették a Mol cash-flow-ját és terjeszkedési lehetőségeit is -- tette hozzá.
Az alapok portfólióiban a legnagyobb súllyal szereplő részvények között az utóbbi években fokozatosan visszaesett a magyar papírok száma. A legfrissebb beszámolókból az derül ki, hogy mára lényegében az OTP maradt az egyetlen magyar részvény, mely szinte minden alapnál megtalálható a tíz legnagyobb befektetés között.
Geffen szerint a dollármilliárdokat kezelő amerikai portfóliómenedzserek valóban nehezen találnak kellő likviditású magyar részvényt, de a kisebb specializálódott alapokat kevésbé jellemzi ez a probléma. Számukra a magyar piac is szélesebb befektetési palettát kínál -- hangsúlyozta.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.