Jelentős árfolyamveszteségek

A háztartások júniusi 29,2 milliárd forintos -- inflációszűrt -- pénzügyi megtakarítása jelentősen meghaladta az ez évi átlagos havi mértéket és készpénzállományt -- áll a jegybanki jelentésben. Ez már csak annak tükrében is érdekes, hogy az MNB júniustól módosította a háztartási szektor meghatározását. Eddig ugyanis a háztartások részének tekintették a jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat.
Ezentúl azonban nem lesz kisvállalkozások kategória, csak vállalatok és lakosság. Így az egyéni vállalkozók betéte a lakossági betétekkel összevonva, míg hitele a fogyasztási és egyéb hitelek közé kerül. Ezzel a változtatással az MNB és a KSH háztartási szektor meghatározása összhangba került.
Júniusban a 29,5 milliárd forintos kamatokba foglalt inflációs kompenzációval együtt a háztartások nettó finanszírozási képessége összesen 58,7 milliárdot tett ki. A nettó pénzügyi vagyon piaci áron azonban csak 17,3 milliárd forinttal emelkedett, ugyanis az árfolyamváltozások vesztesége 41,4 milliárd forint volt.
A legjelentősebb, 29,3 milliárd forintos árfolyamveszteség a devizabetét-állományon keletkezett. További 12,1 milliárd forintnyi negatívum adódott a nem hitelintézeti értékpapírokon, illetve 11,1 milliárdot vesztettek a tőzsdei részvényeket birtoklók.
Ezzel a trenddel összhangban álltak a háztartások tranzakciói is, hisz a devizabetét-kivonás mértéke 13,3 milliárd forint volt, a nem hitelintézeti papíroknál 2,6 milliárdos csökkenést regisztráltak, míg a tőzsdei részvényt birtoklók nem növelték állományukat.
A háztartások hiteltartozása immár a 30 milliárd forintot is meghaladja, ami több mint 20 százalékkal magasabb, mint a május havi érték. A nettó hitelfelvétel az építési hiteleknél 9,7 milliárd az előző havi 9,1 milliárddal szemben, míg a fogyasztási hitelek összege 15,4 milliárd forint volt, ami az eddigi legmagasabb érték -- áll a jegybanki közleményben.
Az MNB egyébként egy új instrumentummal is gyarapította a háztartások pénzügyi eszközeit, méghozzá a ki nem fizetett keresetekkel. Ennek hátterében az áll, hogy naptári hatások miatt torzulások keletkezhettek a számbavételnél.