Lassuló biztosítók

Az előzetes adatok szerint 202 milliárd forint díjbevétellel zártak 2001 első felében a hazai biztosítótársaságok, ami 8 százalékos bővülés a tavaly nyári 186,9 milliárdhoz képest -- értesült a Világgazdaság. Mindez még az első negyedévi 15,5 százalékos növekedéshez képest is jelentős lassulás, nem is szólva a piac tavalyi 29,6 százalékos gyarapodásáról.
Az életbiztosításoknál a tavaly júniusi 83,7 milliárddal szemben az idén mindössze 82,1 milliárd forint volt a díjbevétel, tehát nominális értéken is visszaesés regisztrálható. Kiugró a csökkenés az egyszeri díjas (azaz szerződéskötéskor az ügyfél által előre fizetett díjú) életbiztosításoknál: itt a tavaly év közepi 24,5 milliárddal szemben információnk szerint csak bő 11 milliárd forintnyi díj folyt be júniusig.
A növekedés motorja a nyárelőn -- az idei első negyedévvel megegyezően -- a nem élet ág volt. Itt a tavaly júniusi 103,17 milliárddal szemben az idei év közepéig mintegy 120 milliárd forint díjat gyűjtöttek a biztosítók, ami 16 százalékos bővülést takar.
A nem élet és a folyamatos díjú életbiztosítási piac "szokásos" módon infláció körül nőtt. Megtört viszont az egyszeri díjas életbiztosítások két év óta tartó -- részben indokolatlan -- felfutása -- kommentálta a számokat Banyár József egyetemi adjunktus, biztosítási szaktanácsadó.
Úgy vélte: az idén az élet ág fejlődése visszatért a normális kerékvágásba, és immár nem a vagyonbiztosításokat kiugróan meghaladó mértékben fejlődik. Az egyszeri díjas életbiztosításoknál 1998--99 óta elsősorban a szakmában is "sztárolt" eszközalapokhoz kötött (unit-linked) befektetési termékek hódítottak. A tőzsde tartós gyengélkedésével viszont ez az instrumentum is visszaesett.
Banyár szerint az egyszeri díjas unit-linked módozatok általában rövid távú szerződések voltak. Visszaesésük nem rendíti meg különösképpen a biztosítók nyereségességét. E módozatokba ugyanis általában a cégek nem "kalkuláltak bele" akkora profitot, mint a folyamatos díjú módozatokba.
A vagyonbiztosításoknál a cascónál és feltehetően a lakásbiztosításoknál várható jelentősebb bővülés -- vélte a szakember. Ennek oka, hogy a jövedelmek emelkedésével több állampolgár engedheti meg magának a biztosítás megkötését vagyontárgyára. Többen vehetnek (finanszírozott konstrukcióban) járművet is, amelyekre ugyanakkor a lízingcégek általában kötelezően előírják a casco megkötését.
Banyár szerint 2001 egészében is a mostani trendek várhatók. Ez számításaink szerint azt jelenti, hogy év végére mintegy 415-420 milliárd forintnyi díjbevétel várható a piacon.
A nagy társaságok közül a leginkább az OTP-Garancia és az ÁB-Aegon érezte meg az élet ág visszaesését: előbbinél 2,5 milliárddal, utóbbinál egymilliárd forinttal kevesebb díjbevételt regisztráltak itt, mint egy évvel ezelőtt. A piac méretéhez képest csekély, egyenként 60-230 millió forintos növekedést könyvelhetett el magának az ING N-N, a Generali-Providencia (G-P) és az Allianz Hungária (AHB).
A vagyonbiztosításoknál az AHB 16 százalékos, a G-P és az OTP-Garancia egyaránt 17 százalékot meghaladó növekedéssel dicsekedhet. Az ÁB-Aegonnál viszont a tavalyival összevetve mintegy 200 millió forinttal kevesebb díjat söpörhettek be ebben az ágban.