A forintnak a jegybanki intervenciós sávon belüli pozíciója az elmúlt két napban közel 350 bázisponttal romlott. Ennek következtében az euró majdnem 9 forinttal drágult.
A szerdai gyengülést sokan az eurónak a dollárhoz viszonyított erősödésével magyarázták, vagyis azt feltételezték, hogy a befektetők forintpozícióik rovására vásároltak eurót. Tegnap viszont már szinte mindenki inkább feltörekvő piaci okokat emlegetett.
A lengyel költségvetési problémákkal és a zloty gyengeségével indokolja a forint elmúlt két napi esését Kaczúr József, a Swap Rt. elnöke is. Véleménye szerint a hazai fizetőeszköz az elmúlt hetekben mintegy három százalékkal volt erősebb a lengyel valutánál. A rés azonban az utóbbi napokban kitágult, az elmúlt két nap csak korrekció volt.
A hazai illikvid piacot -- tette hozzá -- már 20-30 millió euróval el lehet mozdítani, különösen akkor, ha a többség eleve valamilyen markáns változásra -- jelenleg gyengülésre -- számít. A piacra egyébként is jellemző, hogy valamihez köti a forintot, ez az utóbbi időben éppen a zloty lett. Ráadásul a magyar pénz a jelenlegi szinten érzékenyebb a gyengülésre, a spekulánsok pedig ezt ügyesen használják ki.
A spekulánsok számlájára írja a gyengülést Vásárhelyi Nagy Antal, az OTP Értékpapír Rt. határidős üzletágának vezetője. Azt állítja, komoly magyarázat nincs a piacon, bár időről időre lábra kapnak az Argentínát, Török- és Lengyelországot okoló elméletek.
Vásárhelyi szerint a visszaesést leginkább egy külföldi bank eladásai indíthatták el, az álló, hírek nélküli piac megmozdításához ennyi is elég. Minimális mozgás után már a határidős eladók hirtelen zárásai is tovább lökhettek a forinton.
A bankközi piacon késő délután (amikor a legtöbben befejezik a kereskedést) a sávcentrum alatt 7,13 százalékkal állt a forint (összehasonlításul: a keddi érték ugyanebben az időpontban 10,52 százalék volt). Egy óra múlva azonban az árfolyam már 7,75 százaléknál járt. Ez is mutatja, hogy csekély mennyiséggel milyen jelentős elmozdulás érhető el. A piacon szinte mindenki arra számít, hogy a forint gyengülése -- csakúgy, mint az argentin válság idején történt -- csak átmeneti lesz.
Az állampapírpiac mindenesetre eddig nem igazán sínylette meg az eseményeket. Szerdán ugyan jelentősebben emelkedtek a hozamok, de ez a tendencia (annak ellenére, hogy továbbra is érzékelhető volt a külföldi eladói nyomás) nem folytatódott. Elemzők egyébként úgy vélik, hogy ezen a területen csupán profitrealizálásnak lehettünk tanúi.
Akadnak azonban, akik felhívják a figyelmet arra, hogy nemzeti fizetőeszközünk nem tudott az argentin események előtti szintre visszajutni. Ez pedig, a nemzetközi gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalmakat is figyelembe véve, esetleg indokolatlanná teszi az optimizmust.