A részvénypiacok mellett a feltörekvő gazdaságok által kibocsátott kötvények árfolyama is alaposan megszenvedte a szeptember 11-én lezajlott New York-i terrorakciókat, illetve a háborús hangulat elterjedését. Az alacsonyabb hitelminősítésű adósságpapírok és a viszonylag kockázatmentesnek tekinthető nyugati állampapírok hozama közötti különbség jelentős mértékben kitágult, ami egyértelművé teszi, hogy igencsak megfogyatkozott a befektetők kockázatviselési hajlandósága.
A kötvénybefektetők által leginkább használt feltörekvő piaci index, a JP Morgan EMBI+ azt mutatta, hogy a múlt hét végére a piaci szereplők átlagosan már 1000 bázisponttal vártak el magasabb hozamot a latin-amerikai, kelet-ázsiai vagy kelet-európai kötvényektől, mint a legbiztonságosabbnak tartott amerikai állampapíroktól. Ez a hozamkülönbség (spread) ugyan azóta néhány pontot visszaesett -- elsősorban a részvénypiacok viszonylag stabilabb teljesítményének köszönhetően --, de a kereskedők szerint továbbra is rendkívül bizonytalan a helyzet. A befektetők óvatosságát jól mutatja, hogy az üzletkötések volumene az utóbbi napokban a korábbi szint egyharmadára süllyedt.
A feltörekvő piaci kötvények azonban korántsem tartoznak a terrorakciók legnagyobb vesztesei közé, ugyanis a befektetők többsége már korábban jelentős mértékben csökkentette kitettségét. A légitársaságok által kibocsátott adósságlevelek például sokkal siralmasabb teljesítményt nyújtottak az utóbbi két hétben.
Elemzők szerint a legrosszabbul érintett kibocsátók az észak-amerikai gazdasággal legszorosabban összekapcsolódó latin-amerikai országok -- főként Mexikó -- lehetnek. A magasabb hitelminősítésű államok -- köztük lényegében első helyen Magyarország -- azonban kevésbé számíthatnak kötvényeik leértékelődésére.
A fő problémát az jelentheti, ha a megemelkedett hozamelvárások miatt a feltörekvő országok egy része nem lesz képes refinanszírozni lejáró adósságát a következő hónapokban. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy a kötvénypiac gyakorlatilag bezárul a gyengébb hitelminősítésű kibocsátók előtt.
Ez viszont ahhoz vezethet, hogy az adott országok kénytelenek lesznek devizatartalékaikat csökkenteni, költségvetési kiadásaikat visszafogni, aminek pedig a gazdasági növekedés ütemére lehet kedvezőtlen hatása. Ebből a szempontból Argentína és Törökország lehet a legrosszabb pozícióban, utóbbinak például 2002 márciusáig 2,2 milliárd dollárnyi adóssága jár le.