Oroszország döntően -- évi 150 millió tonnáig terjedő mennyiségben -- Európába szállít nyersolajat, ám a jövőben Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség irányába is növelni szeretné a kivitelét. Előbb azonban új vezetékeket kell építenie. Egy két és fél éve tervezgetett projekt most -- úgy tűnik -- a megvalósulási szakaszba léphet.
Az orosz--kínai olajvezetéki beruházás részleteit a jövő nyárig egyeztetik, 2003 júliusáig pedig a végleges nyomvonalat is kidolgozzák a két ország kormányfői által aláírt általános megállapodás szerint. A mintegy 2400 kilométeres vezeték építése 2003-ban indulhat, és 2005-ben befejeződhet.
Az orosz olaj új exportútvonala várhatóan a kelet-szibériai Angarszkból indul, és az észak-kínai Harbin közelében csatlakozik a kínai belső vezetékrendszerhez. Kezdetben évi 20 millió tonna (napi 400 ezer barrel), 2010--2030 között pedig már évi 30 millió tonna nyersolajat szállíthat -- jelentette a Bloomberg.
Az 1,7-2 milliárd dollárra becsült beruházásban orosz részről a második legnagyobb olajtermelő cég, a Jukosz és az állami csővezeték-üzemeltető monopoltársaság, a Transznyefty, kínai részről a helyi nemzeti olajtársaság (CNPC) vesz részt. A cégek júniusban már egyeztettek a megvalósíthatósági tanulmányról.
A kooperációt elősegítheti, hogy a fellendülő kínai gazdaságnak mind több importolajra van szüksége. Kína tavaly 1,45 millió tonna orosz nyersolajat importált közvetlenül, túlnyomórészt vasúton.
A hírből nem derül ki, hogy a megállapodás mennyiben érinti a hasonló másik szibériai tervet. A Transznyefty még e hó elején bejelentette, hogy megrendelte a Csendes-óceán partjáig kiépítendő orosz exportútra vonatkozó tanulmányt. Ennek alapján Moszkvában eldönthetik, hogy ez utóbbi és a kínai projekt közül melyik valósuljon meg, vagy mindkét változatot támogassák.
A szibériai olaj Irkutszkból vasúton jutna Habarovszkig, majd egy 700 kilométeres csővezetéken a Japán-tenger partján fekvő Nahodkáig. Onnan tartályhajón lehetne szállítani Japánba, Dél-Koreába, Kínába, sőt az USA-ba és Ausztráliába is -- jelentette a Reuters. Az exportút a kínai változathoz hasonló kapacitású lenne, de a kivitelezése annál többe, mintegy 3 milliárd dollárba kerülne.