Ma kifizetik a gázközműjussokat

A gázközművagyonnal kapcsolatos hercehurca kezdete 1990-re, az önkormányzati törvény megalkotására nyúlik vissza. Ebben a parlament rendelkezett a helyhatóságoknak juttatandó állami vagyon mértékéről, így a lakossági szükségleteket kielégítő, belterületi közművek, tehát a gázközművek átadásáról is. A régi gázenergia-törvényt módosító 1993-as jogszabály szintén vagyonjuttatásban részesítette az önkormányzatokat, de más jogcímen: a jogosultságot az önkormányzati vagy lakossági forrásból megépített bel- és külterületi vezetékek után mondta ki. A gázszolgáltatók privatizácójának előkészítésekor, 1995-ben az önkormányzati törvényt módosították, lefaragván a juttatásból. Az új szabály úgy rendelkezett, hogy a gázszolgáltató társaságok állami tulajdonú vagyonából 40 százaléknyi részvényt kell kiadni a településeknek. Előírta azt is, hogy ha az önkormányzatok több mint fele 1995. november 30-ig másként nem állapodik meg, a vagyonrészt a települések lakosságszámának arányában kell kiadni.
A jogszabályok összehangolatlansága, illetve a vagyonjuttatás elmaradása perek sorát indukálta. Az önkormányzatok az Alkotmánybírósághoz is fordultak. A testület 1998 szeptemberében megsemmisítette az önkormányzati törvénynek a 40 százalékos részesedésről, illetve a vagyonrész lakosságszám szerinti megosztásáról szóló passzusait. Alkotmányos követelmény -- szólt a határozat --, hogy az önkormányzatok a közművek értékének megfelelő juttatást kapjanak. A döntéssel összefüggő további feladatokról hozott kormányhatározat előírta az önkormányzatokat megillető gázközművagyon felmérését, értékének megállapítását. A felmérés határidejét 1999. július 31-ben szabta meg. A munka azonban -- a módosított, illetve újra kiírt pályáztatás csúszása miatt -- csak 2000 januárjának végén fejeződött be.
Késett az Interauditor--PricewaterhouseCoopers konzorcium felmérése alapján elkészült törvényjavaslat elfogadása is. Sokakban élt az aggodalom, lesz-e törvény egyáltalán. Ugyanakkor a készpénzelőlegek juttatásával az önkormányzatok végre láttak is valamit járandóságukból, és a törvényjavaslat végül is számukra előnyösen módosult. A készpénzelőlegeket a kormány tavaly augusztustól folyósította. A múlt évben több mint 450 település kapott összesen 6 milliárd forintot. Az idén május végéig pedig -- kevés híján -- 10,8 milliárd forintot fizettek ki csaknem 180 önkormányzatnak. Mindeközben folyt a vita azokért az igényekért, amelyek kimaradtak a törvényjavaslatból. A helyhatóságok -- érdekképviseleteik következetes fellépésének is köszönhetően -- bírták a képviselők jelentős hányadának támogatását.
A parlament a tavaszi ülésszak végén -- kisgazda módosító indítványra, a kormány ellenében -- a tervezettnél mintegy 23 milliárd forinttal több készpénzt szavazott meg számukra. Az eredeti javaslat szerint a járandóságot csak 10 millió forintig és az a fölötti rész 20 százalékáig fizették volna ki készpénzben. A többit az ÁPV Rt. tartalékalapjába helyezett államkötvénnyel egyenlítették volna ki, amit öt év alatt évi tízmilliárd forintért vásárolt volna vissza az állam. Az elfogadott módosítás értelmében most az önkormányzatok járandóságát 20 millió forintig készpénzben fizeti ki az állam. Az e fölötti rész 50 százalékát szintén készpénzben kapják meg a települések és a többit államkötvényben. A szavazás után a kisgazdák arra hivatkoztak, hogy tévedésből voksoltak a módosító indítványra. Felmerült, hogy koherenciazavar címén a zárószavazás előtt korrigálják a korábbi döntést, mondván, hogy a jelentős többletkiadásnak nincs költségvetési fedezete. A Fidesz azonban végül is elállt az önkormányzatok számára kedvező megoldás megváltoztatásától.
Az önkormányzatoknak a gázvagyonból járó összeg -- 2000. augusztus 12-re számolva -- összesen 63,6 milliárd forint, melyből az államkötvényben kiadandó rész 26,8 milliárd, a készpénz pedig 36,8 milliárd forint. Figyelemmel az előlegként kifizetett 16,8 milliárd forintra, illetve a törvényben megállapított 2001. szeptember 15-i értéknapra, az ott megállapított hozammal korrigálva, ma 30 milliárd forintnyi -- 3 millió darab, 10 ezer forint névértékű -- államkötvényt, valamint 23,5 milliárd forint készpénzt vehetnek át az önkormányzatok.
Kezdettől szorgalmazták az érintettek az 1993 augusztusa és 1995 decembere közötti beruházásokra vonatkozó gázvagyonigények rendezését. Ezeket a törvényjavaslat első változata egyáltalán nem vette figyelembe. Utóbb a szabályozást az 1993 nyarán folyamatban volt, áthúzódó beruházásokra kiterjesztették, a későbbi építkezésekre viszont nem. Ezért volt fontos annak a módosításnak a parlamenti megszavazása, amely külön törvény szükségességét írja elő a kérdéses időszakban történt fejlesztések kompenzálására. Ez -- egyes becslések szerint -- újabb 20-25 milliárd forintot tesz ki. A kormánynak 2002. október 30-ig kell a javaslatot a parlamenthez benyújtania.
Az önkormányzatok szerették volna elérni azt is, hogy a járandóság mértékét bíróság előtt vitathassák, a törvény azonban csak szűk körben enged jogorvoslatot. A településeknek a gázvagyonnal kapcsolatos egymás közti -- például idővel szétválás, kiválás miatt keletkezett -- vitáiban, valamint akkor ad lehetőséget bírói útra, ha azt sérelmezik, hogy nem szerepelnek a kompenzációs listán.
Jelenleg a vagyonjuttatás elmaradása miatt -- megyénként -- egy-egy per van folyamatban, amely -- a gázközműjuss kifizetésével -- minden bizonnyal megszűnik. A pertársaságokba tömörült önkormányzatok járandóságaiért a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) lépett fel. A szövetség 883 településsel -- köztük mintegy 200 nem TÖOSZ-taggal -- kötött szerződést, vállalván, hogy gázközmű-járandóságuk kapcsán képviseli érdekeiket, és ezért az önkormányzatoknak megítélt juttatás 2 százaléka illeti meg. A szövetség -- a szerződések alapján -- a gázközművagyonból mintegy 500 millió forint jutalékra számít.