A kötvényalapokat keresték
A befektetési alapok tőkéje jó egyéves stagnálás után a nyár elején indult ismét növekedésnek, az azóta töretlen fejlődésben viszont még nagyobb súlyra tettek szert az alacsony hozamkockázatú termékek. Szeptemberben a növekmény 7,3 milliárd forint volt, az összesített nettó eszközérték 632,7 milliárd. (Egyébként a nyilvános alapok eszközértéke 10,2 milliárd forinttal nőtt, az eltérés a zártkörű alapokból történt tőkekivonás számlájára írható.)
Az OTP Optima ebben a hónapban 11,6 milliárd forinttal lett nagyobb, a Budapest (I.) Állampapír pedig egymilliárddal bővült 40 milliárd fölé. Mindkét konstrukció a kötvényalapokon belül az alacsonyabb kockázati szintet képviseli.
Az Amerika elleni terrortámadás még inkább az állampapírok felé terelte az eddig is kockázatkerülő magyar befektetőket. Történt ez annak ellenére, hogy ez a piaci szegmens sem teljesített valami fényesen, a MAX Composite index egy hónap alatt éves szintre vetítve alig 4,5 százalékot emelkedett.
A hazai részvényalapok 1,5 milliárd forintos csökkenése -- 19,2 milliárdra -- megegyezik az egy jegyre jutó nettó eszközérték esésével, vagyis a tőke be- és kiáramlása kiegyenlítette egymást.
Nem meglepő módon a hónap vesztesei a nemzetközi alapok voltak. Tőkéjük mintegy 10 százalékkal kevesebb, mint szeptember elején, ami 28,3 milliárd forintot jelent.
Érdekesség, hogy a pénzpiaci alapok tőkéje is kissé mérséklődött, a kötvényalapokkal együtt azonban immár a piac 90 százalékát adják.
