Állami segítség fedezésre

A forint árfolyamsávjának kiszélesítését követő eufória, majd korrekció után nagyjából konszolidálódott a piac -. hangzott el a Bank & Tőzsde hetilap konferenciáján a múlt hét végén. Benczédi Balázs, az ING Bank treasury igazgatója szerint a devizapiacon a volatilitás növekedése mellett egyelőre még nehezen kezelhető, hogy a likviditás jelentősen ingadozik, és egyértelműen negatívumként jelölte meg a széles spreadek kialakulását is. A változások nyomán ugyanakkor számottevően megnőtt a forgalom, s azt is az új rendszer előnyének tudják be a szakértők, hogy a forint árfolyama immár a tényleges piaci helyzetet tükrözi.
A szabályozói oldal elsődleges feladatként azt tűzte maga elé, hogy lehetőséget teremtsen a kockázatokat fedező instrumentumok kidolgozására, s ezt a jelenlegi szabályozás messzemenően támogatja -- hangsúlyozta Harmati László, a Magyar Nemzeti Bank szabályozási főosztályának vezetője. A következő lépés ugyanakkor egyértelműen az ügyfelek meggyőzése kell legyen. Ugyanis annak ellenére, hogy az aktív árfolyamkockázat-kezelés minden eddiginél szorosabb ügyfél-bank kapcsolatot tesz szükségessé, egyelőre még igen csekély azon vállalkozások száma, akik ráébredtek a tényre: az árfolyamkockázatok ellen védekezni kell. A konferencia résztvevői közül többen is találkoztak olyan partnercéggel, ahol a vezető azt a kérdést tette fel a banki képviselőknek, hol van az ő üzlete a határidős ügyletben.
Lovas Attila, a Budapesti Árutőzsde ügyvezető igazgatóhelyettese szerint csak közvetlenül a sávszélesítést követően tapasztalták a nyitott kötésállomány jelentősebb mértékű megugrását, azóta újra elcsendesedett a BÁT határidős devizapiaca. Hiába lehet az árutőzsdén kis kontraktusokkal bizonyítottan olcsón védekezni az árfolyammozgások ellen, a vállalkozások egy jelentős része továbbra is távol tartja magát a fedezeti ügyletektől.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a kormányzat korábban megígérte: támogatással segíti majd a kedvezőtlen helyzetbe jutott exportálókat. S bár mindebből még semmi sem valósult meg, a cégek egy jelentős része még mindig vár.
A jelek szerint ők csalódni fognak. A kormányzat felkérése alapján ugyanis a Mehib várhatóan novemberre összeálló konstrukciója támogatás helyett csak az ügyletekhez szükséges letétszolgáltatás átvállalásával számol az export-, illetve importpiacon jelen lévő, ám kellő biztosítékot felmutatni nem tudó kis- és középvállalkozások számára -. tájékoztatott a Mehibtől kissé "testidegen" konstrukció jelenlegi elveiről Huber Eszter, az exporthitel-biztosító vezérigazgató-helyettese. Az ügyletet első hallásra a résztvevők jelentős része igen kockázatosnak tartotta, sokak szerint félő, hogy kedvezőtlen árfolyammozgások esetén számottevő költségvetési pénzre lesz szükség a rendszer fenntartásához.