Ma már meghökkentően széles a lakossági folyószámlát kínáló bankok köre. A kifejezetten a nagyvállalati ügyfelekre szakosodott pénzintézeteken kívül szinte mindegyik foglalkozik ezzel az üzletággal. A dolog rögtön magától értetődővé válik akkor, ha belegondolunk: a pénzintézetek a lakossági forrásokat tudják a legolcsóbban megszerezni. A folyószámlákon tartott pénzre ugyanis a bankok igencsak alacsony látra szóló kamatot fizetnek. Érdekes megfigyelés, hogy ez a kamatszint valahogy éppen a lakossági források apadása idején emelkedik meg (persze akkor sem túl nagy mértékben).
Ez a helyzet persze ma már sokkal árnyaltabb, mint régebben volt. Ahogy szaporodott ugyanis a magánforintokra igényt tartó bankok száma, úgy élesedett ezen a területen a verseny. Ennek eredményeképpen pedig nemcsak az alapkínálat, hanem a szolgáltatási paletta is egyre bővült. Az összetettebb szolgáltatások viszont nem csekély ráfordítást ígényelnek. Még akadnak olyan pénzintézetek, amelyek egyszerű betétszámlát próbálnak csak ajánlani, de a többség belátta: elengedhetetlenek a különböző telefonos és egyéb elektronikus megoldások.
Nem mindegy azonban, hogy például a telefonos információk mire (esetleg csupán a bank önreklámjára, vagy az ügyfél számlája felőli tudakozódásra) terjednek ki. Az sem mellékes, hogy miként lehet telefonon keresztül utalni. Elterjedt megoldás, hogy ilyen módon csak szigorúan (és több helyütt igencsak korlátozott számban) előre megadott számlaszámokra lehet pénzt indítani. Az igazán komfortos pedig az, ha a telefon felemelésével bankunknak -- persze gondos biztonsági rendszabályok mellett -- bármilyen utasítást adhatunk.
Éppen a pénzintézetek által kedvelt ügyfelek (a nagyobb jövedelemmel és kevesebb idővel rendelkezők) várják el, hogy minél kevesebb üggyel kelljen a fiókot személyesen felkeresniük. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy költségérzékenységben is ők vezetnek. Alighanem ezért (is) vezetett be több pénzintézet is kék, illetve zöld számot. A díjmentesen vagy kedvezményes tarifával hívható call centerek különböző kódok beütésével próbálják eligazítani az érdeklődőket.
Az ilyen rendszerek közül érdemes kiemelni az OTP-ét. Ez a telebank-szolgáltatás lehetővé teszi például a folyószámla-egyenleg utáni tájékozódást, a kártya letiltását, de a pénzintézet ügyfelei 99 előre megadott bankszámlára telefonon keresztül is utaltathatnak. Az automatikus gépi megoldást (tone üzemmódú készülékről gombok leütésével végrehajtott műveletek) kiegészíti egy élő hangos szolgáltatás, ahol az ügyfelek banki dolgozókkal beszélhetik meg pénzügyeiket. A külön szerződéssel és speciálisan erre szolgáló kóddal igénybe vehető szolgáltatás segítségével például bármilyen számra és összegben (saját megadott limitünk szerint) utalhatunk.
Hasonló rendszert -- többek között -- működtet a HVB, a Raiffeisen Bank (RB) és a CIB is. A legnagyobb magyarországi bankkal kapcsolatban mégis meg lehet állapítani, hogy szinte egyedülállóan széles szolgáltatási kört biztosít ügyfeleinek. Emellett mindenképpen óriási előnyt jelenthet fiókhálózata és már megszerzett ügyfelei. Nem véletlen, hogy több pénzintézet az elektronikus szolgáltatások bővítésével egyidejűleg fiókhálózatát is szélesíti. Az Erste Bank például a HWB takarékszövetkezettől vett át egységeket ebből a célból.
Bankárok azonban úgy vélik, hogy a lakossági piacra újonnan belépő pénzintézeteknek nincs könnyű dolguk. A tapasztalat szerint igen nehezen szánják el magukat váltásra azok, akik régi bankjuknál is minden szolgáltatást megtalálnak. A verseny pedig ma már egyértelműen a piac újrafelosztásáért is zajik. Így nem csoda, hogy az itt igazán ringbe szálló pénzintézetek igyekeznek mindent bevetni. Kínálati palettájukkal, de díjstruktúrájukkal is.
A "normál" folyószámlák költségeit egyszerűbb vizsgálat alá vetve arra következtethetünk azonban, hogy még mindig nem érte el csúcspontját a lakossági piacon a verseny. A piacvezető OTP ugyanis még mindig megengedheti magának, hogy a legdrágábbak közé tartozzon.
Számításaink szerint a most áttekintett bankoknál négy állandó és egy eseti (körülbelül 50 ezer forintos) átutalás esetén a folyószámla az Általános Értékforgalmi Banknál (ÁÉB) a legolcsóbb. Itt ugyanis a költségek ebben az esetben 200 forint alatt maradnak. Ugyanilyen nagyságrendű kiadást jelent nagyjából a konzumbanki számla, és nem kerül sokkal többe a CIB Classic sem. Ár szempontjából a mezőnyben ezután következik az Inter-Európa Bank (IEB), az Erste, a HVB Bank, a Budapest Bank és még a Postabank (Pb) is. Ennek a blokknak a két szélső tagja -- az IEB és a Pb -- között azonban kisebb díjkülönbség van, mint a Pb és az ABN Amro és a Kereskedelmi és Hitelbank egyesülésével létrejött új K&H között. A második legnagyobb bank ugyanis e szerint a számítás szerint havonta 345 forintba kerül. Az OTP-nél azonban ugyanez 426 forintot kóstál.
A Magyar Külkereskedelmi Bank részben a Citibank rendszerét alkalmazza akkor, amikor a magánszámlák fenntartási díját egyenleghez köti. Az előbbi szisztéma alapján a 150 ezer forintnál kisebb összegű egyenleggel rendelkezőknek havonta 700 forintot, de a számlájukon állandóan ennél többet tartóknak is elég sokat, 490 forintot kell kiadniuk.
Persze a folyószámla-birtokosok költségei aligha csak az átutalási megbízások díjaira és az esetleg felszámított fix számlavezetési költségekre korlátozódnak. Amennyiben pedig a szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjakat széleskörűen figyelembe vesszük, akkor a sommás összehasonlítás azonnal értelmetlenné válik. Ügyfelenként változhat ugyanis, hogy kinek mire van igénye, és azt mennyivel hajlandó bankjának "honorálni".
A számlájukon nagyobb összegeket fogadó (és onnan azt átutaló), minden szempontból élénk forgalmat lebonyolító magánszemélyeknek találták ki a bankok azokat a "csomagokat", amelyeknél minden (vagy szinte minden) költség kiváltható egy fix havidíjjal. Ilyen megoldást alkalmaz a Raiffeisen, a CIB és a BNP-Dresdner is. A Citibanknál gyakorlatilag indulásuk óta erre a szisztémára épül a díjpolitika. Ott azonban a számlán tartott magas összeg jelenthet nem elhanyagolható módosító tényezőt. Számításaink szerint ugyanis aki most 600 ezer forintot határozott időre (három hónap) leköt a Citibanknál, az -- az állampapír-piaci referenciahozammal összevetve -- havonta mintegy négyezer forint kamatveszteséget kénytelen elkönyvelni.
A folyószámlák komplex díjvizsgálata során ugyanis figyelni kell a kamatokra, a készpénzfelvétel költségeire is. Nem elhanyagolhatóak a kártyákhoz, de a különböző "távszolgáltatásokhoz" kapcsolódó költségek sem. A telefonos informálódás díjmentes például a Konzumbanknál. A mobilbanki szolgáltatásnál a számla záróegyenlegének közlése annak gyakoriságától (havi, heti, napi) függően havonta 100, 200 vagy 600 forintba kerül. A különböző előre megadott limitek figyelése pedig számlánként 200 forint költséggel jár. Ennél a pénzintézetnél a mobilinternet (wap) díjmentes, de azon keresztül csak a fiókok címe, valuta-deviza árfolyamok és kamatok iránt lehet érdeklődni.
A Budapest Bank telebankja díjmentes, de csak az egyenleg és az utolsó három tranzakció lekérdezésére alkalmas. A BB kétféle mobilbanki megoldást kínál. A light értesít a tranzakciókról, a kártya státusa kérdezhető le segítségével, és felfüggeszthető a plasztiklap. Az interaktív elnevezésű konstrukció emellett lehetővé teszi a vásárlási és pénzfelvételi limit módosítását, az egyenleg lekérdezését is.
A CIB mobilbankja, amelynek keretében a bankszámla terheléseiről és jóváírásáról küldenek rövid szöveges üzeneteket, havi 400 forintba kerül, a befektetési alapok nettó eszközértékéről érkező SMS-ekért pedig havonta 300 forintot számolnak fel. Az ÁÉB a saját ügyfélkártyájával igénybe vehető telefonos szolgáltatásáért 500 forintot kér el havonta.
A telefonos szolgáltatások persze csak erőltetetten sorolhatók az elektronikus bankoláshoz. Valódi on-line bankkapcsolatnak ugyanis csak az nevezhető, amikor az ügyfelet és a pénzintézetet számítógép köti össze, egy modem segítségével vagy az internetre kapcsolódva.
A rendszer igénybevételéhez tehát minden esetben szükség van egy számítógépre és egy telefonvonalra. Az internetes számlavezetésnél pedig nyilvánvalóan még az is feltétel, hogy rá lehessen kapcsolódni a világhálóra.
Az electronic banking szolgáltatásai közé tartozik, hogy az ügyfél saját számítógépén keresztül lekérdezhet különféle banki információkat, devizaárfolyamokat, aktuális kamatokat és utasításokat adhat forint- és esetleg devizaátutalásokra. A legtöbb helyen rövid elektronikus űrlapok kitöltésével átutalásokat, megbízásmódosításokat, betétlekötést, hiteligénylést (ami csak a kölcsönkérés első fázisát és a törlesztőrészletek előkalkulációját jelenti), kártya- és mobilbanki szolgáltatás megrendelését is lehet kezdeményezni.
Mindezt tudják a modem közbeiktatásával és az interneten kínált banki szolgáltatások is. A világhálót használó (IEB, Citibank, CIB, K&H, Raiffeisen) pénzintézetek többsége emellett lehetőséget teremtett arra is, hogy az ügyfelek a világháló révén befektetési jegyet, állampapírt és banki kötvényeket is vásárolhassanak. Hátrány viszont, hogy az utóbbi ajánlatok általában csak a saját csoport termékeire vonatkoznak. A CIB egyedüliként lehetővé teszi azt is, hogy ügyfelei postai kifizetést is indíthassanak a neten, sőt a bank a cégeknek kérésre részletes kimutatást is küld a postai műveletekről.
Különleges lehetőséget ajánl -- legalábbis egyelőre -- a Raiffeisen Bank, ahol az internetes folyószámla-vezetés teljes egészében költségmentes. Ehhez ugyanis nem kapcsolódik sem számlavezetési, sem pedig átutalási jutalék. Itt a papíralapú számlánál alkalmazott költségeket sem kell megfizetni.
Az elektronikus (ebbe beleértve a telefont is) módon végzett tranzakcióknál több bank is nyújt kedvezményt. Az Ersténél az így végrehajtott eseti utalás 70 forint helyett 40 forintba kerül. A BB-nél az ilyen módon végzett ügyletekért a papíralapúaknál szintén kevesebbet, tételenként 30-40 forintot kér el.
A CIB Bank Magyarországon elsőként -- és egyelőre egyetlenként -- teremtette meg annak lehetőségét, hogy ügyfelei banki tranzakciókat is indíthassanak WAP-képes mobiltelefonon keresztül. A rádiótelefonok segítségével itt is a többi bankhoz hasonlóan lekérdezhetők a forint-, illetve a devizaszámla-egyenlegek, áttekinthető a számlatörténet, és módosítható a telebank PIN-kódja is. Ügyfél-azonosítás nélkül (tehát bárki számára) lekérdezhetők az árfolyamok, kamatok és egyéb banki hírek.
A legújabb fejlesztések közé tartozik, hogy az OTP Bank külön internetes oldalt alakított ki a junioroknak. A lapon az érdeklődők részletes információt kaphatnak a korcsoportonként bővülő szolgáltatásokról. A testreszabott internetes portál informál és segít elsajátítani a pénzügyek intézését. Az oldalon a korosztálynak szóló termékek, aktuális információk, interaktív funkciók és számos hasznos, pénzügyekkel kapcsolatos játék található.
A BB tervei között szerepel az internetes és egyéb alternatív megoldások bevezetése, valamint a meglévő elektronikus csatornákon biztosított szolgáltatások színvonalának és technológiai szintjének emelése is. Azt, hogy ez mit is jelenthet, pontosan érthetik azok, akik a pénzintézet világhálós portáljára mostanában ránéztek. A BB ugyanis honlapját úgy újította meg, hogy az nemcsak tetszetős, hanem kifejezetten jól használható és információkban is gazdag. A banki adatok mellett megtalálhatóak itt például az autófinanszírozási dílerek címei, és gazdasági elemzések, prognózisok is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.