Pótlást követel a felügyelet

Az értékpapírtörvény (éptv.) módosításáról rendelkező jogszabály zárórendelkezéseinek egyike tette kötelezővé, hogy a hatálybalépést követő 60 napon belül az érintettek tárják fel a nyilvánosan működő részvénytársaságokban fennálló befolyásuk mértékét és jellegét.
A határidő szeptember közepén lejárt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már akkor jelezte, hogy elégedetlen a bejelentések mennyiségével és a feltárt összefonódások mértékével. Gulácsi Ferenc, a PSZÁF szóvivője elmondta, hogy a napokban 12 tőzsdei kibocsátó összesen 90 tulajdonosának küldtek levelet, amiben a hiányosságok pótlására szólítják fel az érintetteket.
A mulasztókkal szemben széles körű a szankcionálási lehetőség. A kiszabható pénzbírság 100 millió forintig terjed, de az akár csak vélelmezett befolyás feltárásáig fel is függeszthető a részvényesi jogok gyakorlása.
A felügyelet még nyáron, tehát a törvény hatálybalépése előtt rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a kibocsátóknál. Ezt követték a nyilvánosságra hozott közlemények. Információink szerint a mulasztó befolyásszerzők mintegy fele egyik alkalommal sem szolgáltatott információt, a többieknél pedig az adatszolgáltatás és a közzététel között vannak eltérések.
Határozati formát eddig egyedül a Skála esete öltött, ahol -- feltehetőleg a folyamatban lévő felvásárlás miatt -- a Tengelmann Warenhandelgesellschaftot kötelezték tulajdoni viszonyainak tisztázására.
A felügyelet jelenleg nem hozza nyilvánosságra az érintett társaságok nevét, de az valószínűsíthető, hogy főként a közepes vagy kisebb kapitalizációjú társaságoknál vannak hiányosságok. Már korábban is feltételezni lehetett, hogy a tulajdonosi struktúra, a cégvezetés összetétele és a társasági események alapján mintegy 20 kibocsátónál képzelhető el a befolyásszerzési szabályokban való érintettség.
A törvényi rendelkezés célja az volt, hogy a közvélemény és a felügyelet egyaránt tiszta képet kapjon a társaságokban érvényesülő befolyásról. A befolyás nemcsak közvetlen vagy közvetett részesedésszerzéssel, hanem a részvényesek közötti megállapodással is létrejöhet.