Szabadabb ármozgás -- nagyobb kockázat

Az Európai Tőzsdeszöveség (FESE) találkozóin évek óta komoly vita folyik a kereskedési limitekről. A kontinens piacainak egy részén, jellemzően egyébként a volt szocialista országok börzéin, a kereskedés megfogására alkalmas küszöbökkel dolgoznak. Így például hazánkhoz hasonlóan nem lehetséges korlátlan emelkedés vagy esés Prágában és Varsóban sem. A nagyobb nyugati piacok többsége -- és ide tartoznak a tengerentúli börzék is -- semmilyen eszközzel nem akadályozzák meg az árfolyammozgást. (Így például a Swissair részvényei egy nap alatt értékük 96 százalékát veszítették el, míg a Juniper Networks 30 százaléknál is többet emelkedhetett, a UPC pedig lényegében a duplájára drágulhatott napon belül.)
A BÉT szabályzata szerint a BUX-kosárba, illetve az A kategóriába tartozó papírok lehetséges napi árelmozdulása bármelyik irányba legfeljebb 15 százalékos lehet, ami a valóságban azt jelenti, hogy ezen a sávon kívül nem lehet megkötni az üzletet, a többi részvény mozgását 20 százalékban maximálták. Ezektől a küszöböktől egyedi esetben -- mint a Pick-ajánlat volt legutóbb -- a tőzsde eltérhet, és szélesebb sávot (például a Picknél plusz/mínusz 30 százalékot) szabhat meg.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például 100 forintos bázisár esetén 115 forint felett már nem lehet megvenni a 116 forinton kínált A kategóriás papírt, mert 15 százalék feletti vételi ajánlatot nem tudnak tenni. Az elmúlt héten a Synergon négyszer, a BorsodChem és a Graphisoft egyszer-egyszer drágult limittel, ami lényegében azt jelentette: mesterségesen akadályozták meg az árfolyamot további emelkedését.
A liberális álláspontot vallók szerint a piac az piac, vagyis ha egy tőzsde esni akar, ebben nem szabad megakadályozni, és ugyanígy fölösleges korlátot építeni az emelkedés útjába is -- magyarázza a tőzsde korábbi ügyvezető igazgatója, Dunavölgyi Mária. A "paternalista" nézet szerint viszont a tőzsde fő szerepe az esélyegyenlőség biztosítása. Ez pedig vonatkozik arra is, hogy az egyes befektetőkhöz milyen sebességgel jutnak el az információk.
Bár lehet arról vitatkozni, hogy van-e keresnivalója a kisbefektetőknek a börzén, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi években -- főleg a technológiai válság előtt -- hazánkban jelentős magánbefektetői réteg tőzsdézett. A brókercégek és a BÉT erre vonatkozó felmérése pedig egyértelműen azt az eredményt hozta, hogy ez az eleve sérülékeny réteg jelentős hátránnyal indult az információkért folytatott küzdelemben.
Dunavölgyi azt is kiemelte, a tőzsde a likviditás növelése érdekében döntött először az egész napos felfüggesztés eltörlése mellett. Ezt akkoriban a szakaszos (először 10 perces, majd egész napos) szünet váltotta fel, végül a jelenlegi rendszerre tértek át, melyben tényleges felfüggesztéssel már csak a vállalati híreket "honorálják". A kötések lehetséges sávjának meghatározásával a börze tulajdonképpen az egyes befektetők információhiányból fakadó veszteségét limitálja.
A brókerek egy része ugyanakkor úgy gondolja, hogy ha a fejlett piacokat is hagyják hatékonyan működni, az árfolyamot többé-kevésbé szabadon mozogni, akkor ezt nálunk sem kellene ilyen durván korlátozni. A piacnak az az érdeke, hogy az árfolyam azonnal tükrözze a befektetők értékítéletét, s ne kelljen várni napokat, hogy egy-egy papír beárazódjon.
Juhász Richard, a ConCorde Értékpapír Rt. üzletkötője szerint ha nem is kellene teljesen eltörölni a limitet, jelentősen fel kellene emelni, például 30 százalékra. A jelenlegi helyzet ugyanis a befektetőknek és a tőzsdének is rossz. A befektetőknek stratégiájuk kialakításakor folyamatosan figyelniük kell a limitet: a napon belül eladó spekulánsok például 12-13 százalékos emelkedésnél azonnal pánikszerű vételekbe kezdenek, mert előfordulhat, hogy a limithez érve már nem tudják visszavenni papírjaikat. Ez pedig éppen a tőzsde kiegyensúlyozott kereskedést preferáló szándékával ellentétes hatás. (Az értékpapír-kölcsönzés rendszere hazánkban nem működik.) Ha valaki éppen 18 vagy 20 százalékkal magasabban húzta meg azt a határt, ahol már belépne a piacra, eleve nem adják meg a lehetőséget a kereskedésre.
Egy neve elhallgatását kérő üzletkötő szerint ügyfelei folyamatosan elégedetlenkednek a limit miatt: külföldi befektetőknek nehezen tudja elmagyarázni, hogy nálunk miért kellenek hetek ahhoz, hogy a Synergont átárazhassa a piac. A bróker szerint .- mivel feltörekvő piacnak számítunk -. nálunk eleve a nagyobb kockázatot vállaló befektetők üzletelnek, akiket elsősorban az alacsony forgalom zavar, nem pedig az esetleges nagyobb volatilitás.
Egy másik üzletkötő elmondta: amikor limitmértékű elmozdulásra van kilátás, reggel 9-kor, az ajánlati könyv nyitásakor mindenki azon verseng, hogy ki tudja a leghamarabb bevinni ajánlatát a gépbe. A leggyorsabb kezű brókernek -- aki emelkedés esetén az első lesz a vételi oldalon -. van esélye arra, hogy kötni tudjon a nyitásban.
Az üzletkötő szerint az idén várhatóan veszteségessé váló tőzsdének is érdeke lenne az, hogy ne korlátozzák drasztikusan az ármozgásokat: ezzel ugyanis napon belülre a visszazárás bizonytalansága megszűnne, és jobban mernének pozíciót nyitni a befektetők. Tágabb határnál egész nap pezsgő, volatilis kereskedés folyhatna, ami szerte a világon a tőzsdék álma.