Túlteljesít a magyar tőzsde

A különböző országok börzemutatóit szélesebb időtávban vizsgálva már nem először észlelhetjük, hogy teljesen más sajátosságok érvényesülnek a fejlett, a felzárkózó és a fejlődő piacokon. Az sem igazán új jelenség -- bár most az eddigieknél határozottan markánsabban tapasztalható --, hogy a magyar tőzsde a most (Török- és Oroszország megkülönböztetése miatt) felzárkózónak nevezett kelet-európai térségtől némiképp eltér. Botorság lenne azonban -- bármily nagy is a csábítás -- hazánkat ez alapján a fejlett piacokhoz közelebbinek tartani.
A számok sokkal inkább arra vallhatnak, hogy a magyar börze likviditása még a cseh és a lengyel piachoz képest is alacsonyabb, következésképpen egy-egy tényező itt sokkal élesebb kilengést okoz. A terrortámadást követő napra ugyanis az azelőttihez képest a BUX 7,8 százalékot vesztett értékéből, miközben ugyanebben az időszakban a lengyelek börzemutatója 3,4, a cseheké 4,5, az európai index pedig 3,8 százalékos negatívumban járt.
Különösen annak tükrében tűnik túlreagálásnak a magyar piaci mozgás, hogy a BUX kosarában sem légitársaságok, sem pedig biztosítók papírjai nem találhatóak meg. Érthető okokból ez a két szektor sínylette ugyanis igazán meg az amerikai terrortámadást. (Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy nálunk nem szerepelnek a tőzsdén biztonságtechnikai, vagy fegyvergyártásban érdekelt cégek papírjai sem.)
Ezt a gondolatmenetet követve egyébként már sokkal kevésbé adhat okot örömre, hogy a számok azt mutatják: az általunk vizsgált indexek közül kizárólag a BUX tudott szeptember 10-hez képest gyarapodni. Ráadásul azt is tudjuk, hogy az utóbbi napok kedvező börzemozgását nagyban a Mol árfolyam-alakulásának köszönhetjük. A kép egyébként itt még sokkal kedvezőbb lenne, ha egy másik jelentős blue-chipünk, az OTP nem veszített volna közben a befektetők szemében vonzerejéből. Úgy véljük egyébként, hogy ez utóbbi is részben céghírrel kapcsolatos, hiszen valószínűsíthető, hogy a piacon nem "díjazzák" a legnagyobb magyar bank terjeszkedési terveit, és azt sem, hogy végre felvette a kesztyűt és arra készül, hogy (jelzálogbank alapításával és a konkurenciánál alacsonyabb kamatokkal) erőteljesen ringbe szálljon a lakáshitelezés terén folyó versenybe.
Ilyen egyedi tényezők persze minden piacon megtalálhatóak. Éppen ezért a mutatók mozgása rövid távon esetleg az általános trendtől teljesen eltérő is lehet. Hosszabb távon persze már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az indexek éves minimumát és maximumát áttekintve viszonylag egységes képet kapunk. Az éves minimumok (kivéve persze a török és az orosz piacot, amelyek valóban egészen elválnak a többi mutatótól) rendre szeptember utolsó, illetve utolsó előtti hetében következtek be.
Az éves maximumokhoz képest (amelyek pedig a fejlődő kategóriát leszámítva kivétel nélkül az idén januárban voltak) a BUX október 3-án 22,7 százalékos veszteséget mutatott. Az S&P is körülbelül 22 százaléknyit morzsolódott le ez idő alatt, de azért aligha mondaná bárki, hogy itt van Amerika. Igaz persze, hogy ugyanakkor a cseh mutató 35, az európai index 27,3, míg a lengyel -- ahol szintén egyedi gondok húzzák a börzét is -- 44,8 százalékos veszteségben járt.
Elgondolkodtató viszont, hogy ha a kilengések nagyságát nézzük, akkor is számunkra kedvező értékeket kapunk. A minimum és a maximum közötti eltérés ugyanis szinte pontosan megegyezik a BUX-nál és az S&P500-nál -- mindkettőnél mintegy harminc százalék. A fejlett európai országok kibocsátóinak árfolyammozgását tükröző DJ Stoxx50-nél viszont ez az érték 35, a PX50-nél 38, a WIG20-nál pedig 46 százalék.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ezek az eltérések hosszabb idő átlagában már nem számíthatnak olyan óriásinak. Az adatokat ráadásul nyilvánvalóan jelentősen befolyásolják az elmúlt napok árfolyammozgásai. Európa két szép napját (amikor az amerikai indexek esése ellenére az itteni piacok a kétségkívül ide vándorló tőke hatására emelkedni tudtak) az előző héttel együtt feledhettük mostanra el. A magyar piacon azonban nem következett be ez a másutt tapasztalható visszaesés. Sok múlhat tehát azon, hogy a következő időszakban mi történik.
Az amerikai állami támogatások (amelyek ugyan a költségvetési deficitet jelentősen növelik, de a recesszió elkerülésében is hatékonyan segíthetnek), a biztonsági fejlesztések és fegyverkezés valószínűleg ismét az Egyesült Államokat teszik a legvonzóbb befektetési tereppé. A jelenlegi hangulatban pedig az európai piacok friss tőke nélkül igencsak nehezen tudnak majd talpra állni. Ilyen körülmények között pedig kérdés, hogy a magyar börze meddig tudja társaiénál jobb teljesítményét tartani. A szeptember 10-éhez képesti nem egészen egyszázalékos nyereség ugyanis villámgyorsan elillanhat.