Nyertes Postabank-kisrészvényesek

A precedensértékű döntés értelmében az államnak több mint 122 millió forintot, továbbá annak -- 1998. október 20-ától számított -- évi 20 százalékos kamatát, valamint a perköltséget kell kifizetnie az öt felperes számára.
Az ítélet alapján kedvező befejezést remélhetnek a többi -- egymilliárd forintos követelést meghaladó perértékű -- ötforintos részvényvita felperesei is. Az állam fizetési kötelezettsége az összes kisrészvényessel szemben -- akik eredetileg tízmilliárd forint értékű részvényt birtokoltak -- 10,62, kamatokkal együtt pedig mintegy l8 milliárd forintot tehet ki -- számításaink szerint.
Az állam 1998 nyarán a tb-önkormányzatok "visszaállamosításával" megszerezte a többségi részesedést a Postabankban. Amikor pedig a kistulajdonosok -- a társasági törvény konszernjogi szabályai alapján -- kérték, hogy vásárolja meg értékpapírjaikat, először ezt megtagadta. Utóbb ajánlatot tett, azonban nem az 1998-as nyári árfolyamra, hanem egy későbbi -- a decemberi tőkeleszállítás és -felemelés utáni -- részvénynévértékre, ötforintos árra.
A pénteki jogvita felperesei az eredetileg 140 százalékos követelésüket -- a tőzsdetanács OTC-jegyzéke alapján -- 106,2 százalékra szállították le, és ezt ítélte meg számukra egy éve a Fővárosi Bíróság. Határozatában kiemelte: az állam azzal, hogy ötforintos részvényáron egyébként hajlandó lett volna az adásvételt megkötni, a kereset jogalapját maga sem vitatta.
A Legfelsőbb Bíróság előtt az ügyben fellebbezést benyújtó állam álláspontja az volt: nem piaci szereplőként lett a bank többségi tulajdonosa, ezért nem vonatkozik rá az ajánlattételi kötelezettség. A bíróság ítéletének indokolásában kifejtette: a társasági törvény konszernjogi szabályai a magyar állam postabanki tulajdonszerzésére is vonatkoznak, és a befolyásszerzés időpontjától élnek. A bíróság -- hangzott el -- forgalmi értéknek azt az árat tekinti, amelyért a piacon az értékpapírok elkelnek. Az állam a perben bizonyíthatta volna, hogy az akkori árak valótlanok, a szerződéskötések fiktívek voltak. Ezt azonban nem tette.
Jelenleg mintegy félszáz ötforintos részvényper van folyamatban a Fővárosi Bíróságon, ahol eddig egyébként ellentétes elsőfokú ítéleteket hoztak: három a kisrészvényeseknek, három pedig az államnak adott igazat. Vidéken ugyancsak folynak ötforintos jogviták. Hidasi Gábor ügyvéd, aki több száz kisrészvényest képvisel, a legfelsőbb bírósági döntés után a peren kívüli megegyezés lehetőségét látja megoldásnak. A Pénzügyminisztériumban nem kommentálták a döntést. Csak az írásba foglalt ítélet kézhezvétele után határoznak az esetleges felülvizsgálati kérelemről.