Újra nőhet a részvényalapok iránti érdeklődés

A részvényalap elnevezés önmagáért beszél, így nem meglepő, hogy azokat a konstrukciókat soroljuk ide, melyek részvényhányada meghaladja az 50 százalékot. Talán mindenkinek van olyan ismerőse, aki 1998-ban volt részvénybefektetési jegye, hiszen a tőzsde szárnyalása a teljesen tapasztalatlan tőketulajdonosokat is vonzotta. Az őszi krízis nekik is komoly veszteséget okozott, ami azóta a részvényalapok iránti általánosan visszafogott érdeklődésben nyilvánul meg. Valójában arról van szó, hogy sokan egy extrajövedelmet biztosító pénzforrásnak fogták ezt fel, egyáltalán nem ismerve a felvállalt kockázatot.

Az elmúlt időszakban a tőzsde jó teljesítménye, valamint az elfogadás előtt álló tőkepiaci törvényben enyhített befektetési korlátozások és új alaptípusok ismét e kockázatosabb terület felé terelhetik a magyar megtakarítók forintjait is. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a befektetők "reakcióideje" meglehetősen hosszú, így hajlamosak viszonylag magas árfolyamon vásárolni és alacsony érték mellett eladni. Ezért mindig tisztában kell lenni azzal, hogy az adott invesztícióval mekkora kockázatot vállalunk fel.

A hosszú távú befektetés a magyar értékpapírpiacon még most sem igazán ismert fogalom, hiszen a piac története sem tekint vissza komoly időtartamra. Ennek ellenére kijelenthető, hogy öt évet meghaladóra, de inkább legalább tíz évre tervezett befektetés esetén tulajdonképpen bármilyen árfolyamon érdemes részvényalapba invesztálni, hiszen a hatékony piacon a kockázatosabb eszközök hosszabb távon jobb eredményt érnek el a kiszámíthatóbb, de alacsonyabb hozamot produkáló alapoknál.

Megítélésünk szerint a magyar befektetők esetében a rendszeres megtakarítások elhelyezésénél lenne a legideálisabb forma a részvényalap. Ha valakinek előreláthatólag két-három évig rendszeresen keletkezik megtakarítása, akkor ezeket szintén érdemes negyed- vagy félévente részvényalapba fektetni, hiszen a különböző időpontokban történő vásárlások kiegyenlítik az árfolyam ingadozásából eredő kockázatot.

Természetesen a befektetőt terhelő költségek figyelembevételével a részvényalapok rövidebb távú spekulációra is használhatók. Ez azonban már kockázatosabb tevékenység. Az egészen rövid távú spekulációk ellen pedig az alapok is védekeznek a büntetőjutalék alkalmazásával, illetve a megbízás késleltetett teljesítésével.