Csökkentett az MNB, csúcson a forint
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 25 bázisponttal, 9,5 százalékra csökkentette a hazai irányadó jegybanki alapkamat mértékét, a forint pedig még a kamatvágás előtt történelmi csúcsot döntött a bankközi devizapiacon. Nemzeti fizetőeszközünk árfolyama - igaz, csak másodpercekre - 12,31 százalékra mozdult el a sáv közepétől az erős oldalon.
Az elemzők várakozásai megoszlottak az MNB monetáris tanácsának hétfői ülésével kapcsolatosan. Egyesek arra számítottak, hogy a jegybank még kivár a kamatvágással, mások szerint azonban nyugodtan lazíthat a monetáris szigoron. Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő munkatársa úgy véli, hogy a jegybank lépése teljes mértékben indokolható. A hazai makrogazdasági körülmények kedvezően alakultak, a fizetési mérleg hiánya csökkent, és az infláció is a vártnak megfelelően mérséklődik. Igaz, az sem okozott volna gondot, ha a központi bank úgy dönt, még kivár a kamatcsökkentéssel.
Az MNB irigylésre méltó helyzetben van, hiszen a 2002. év végi inflációs célkitűzés könnyedén teljesíthető a jelenlegi piaci viszonyok mellett, a forint árfolyama pedig a kívánt szinten mozog. A Reuters által a hazai elemzők körében készített felmérés szerint a piaci konszenzus 10,80 százalékos árfolyamot vár a forinttól (a sáv közepétől az erős oldalon). Ugyanakkor erősebb forintra sincs szüksége a központi banknak. Ezt tavaly júliusban, amikor hasonló szinten állt a nemzeti deviza értéke, több ízben is félreérthetetlenül kijelentette az MNB. Így az egyetlen csapda, amibe a jegybank belekerülhet - igaz, erre most senki sem lát nagy esélyt - az az, hogy a sávszélesítés előtti helyzet áll elő: a forint szinte a sáv erős széléhez tapad.
A fizetőeszköz árfolyamát pedig nem könnyű a tegnapihoz hasonló mértékű kamatcsökkentésekkel befolyásolni. Elméleti szinten ugyan egy kamatmérséklés az adott ország devizájának gyengüléséhez vezet, de ez a hazai körülmények között már többször előfordult, hogy a piac kedvező visszajelzésként értelmezte a monetáris lazítást, ami tovább erősítette a forintot.
Emiatt nem meglepő, hogy - információink szerint - a jegybank ismét foglalkozik a sáveltolás gondolatával. Legutóbb 2001 júliusában került szóba, hogy esetleg erős irányba eltolják a forint árfolyamsávját, akkor azonban a nemzetközi körülmények alakulása elejét vette a forint túlzott erősödésének. Most azonban ismét rendkívül erős a hazai deviza árfolyama.
A jegybankot természetesen semmi sem sürgeti, ugyanakkor ha más miatt nem, akkor a 2005-re kitűzött 2 százalékos infláció eléréséhez előbb-utóbb szükség lesz a sáv eltolására. A monetáris unióhoz való csatlakozás érdekében várhatóan évente 2-3 százalékos nominális forintfelértékelődésre lesz szükség. Ezt pedig a jelenlegi sávon belül nem lehet kivitelezni.
Az elemzők szerint egyébként 2003-ban várható e lépés az MNB részéről. Az árfolyam dezinflációs hatásában jelentős késleltetés van, általában hozzávetőlegesen egy-másfél év szükséges ahhoz, hogy a forint árfolyamának változása megjelenjen a inflációban. Ráadásul az MNB-nek a piac előtt kell járnia, hogy ne alakulhasson ki erőteljes sáveltolási spekuláció, ami kényszerhelyzetbe hozhatná a jegybankot. Ezért nem is az idei esztendő, hanem sokkal inkább az azt követő évek - egészen a tervezett EMU-csatlakozásig - lesznek érdekesek.
Forián Szabó Gergely az idén - feltéve, hogy a jelenlegi piaci körülmények nem változnak drasztikusan - sem számít a sáv közeli eltolására, jövőre azonban már könnyen elképzelhetőnek tartja. Hasonló véleményen van Jobbágy Sándor, a DZ Bank elemzője, aki szerint nem lenne túl szerencsés, ha az MNB ismét változtatna az árfolyamrendszeren.
