Alulbecsült kiadások a büdzsében

Már néhány éven belül - óvatos becslések szerint - 50 milliárd forintnál is többe kerülhet a költségvetésnek a lakáshitelek állami kamattámogatása. Ezek a kiadások még a támogatás esetleges leállítása után is 15-20 évig terhelik a rendszert.

A megemelt kamattámogatásnak köszönhetően márciustól olcsóbbá vált, használt lakások vásárlására is felvehető hitelek óriási keresletet indítottak el a piacon, az olcsó kölcsönökkel ugyanis ismét kedvelt befektetéssé vált a lakásvásárlás. A költségvetésre ez a következő években egyre nagyobb terheket ró, akár elérheti majd a százmilliárdos nagyságrendet is.

Már tavaly is túllépte a lakáshitelek állami kamattámogatása az előre tervezettet, hiszen a kiegészítő és a jelzáloglevél-alapú kamattámogatásra összesen 3,6 milliárd forinttal számoltak a Pénzügyminisztériumban (PM), ez azonban végül közel hétmilliárd lett.

A kétéves büdzsében az idei évi tervezet már most alulbecsültnek tűnik. Információink szerint a PM-ben arra számítanak, hogy a lakásépítési támogatásokon belül a tervezett, összesen 58,6 milliárdból sorokon belüli átcsoportosítást hajthatnak majd végre.

A hitelkereslet beindulása miatt jelentős jelzáloglevél-kibocsátás várható ebben az évben, csak az OTP Jelzálogbank 90 milliárdnyival szeretne megjelenni.

Az FHB-vel és a HVB Jelzálogbankkal együtt az év végére a kamattámogatással futó jelzáloglevelek állománya 140 milliárd forintra nőhet. Az idei évre tervezett dinamikát előrevetítve 2003-ra, az átlagos jelzáloglevél-állomány megközelítheti a 200 milliárdot, ami a jelzáloglevelek kamatához kötött, csökkenő állami támogatás mellett is mintegy 16 milliárdos kiadást jelent.

Nőni fog a kiegészítő kamattámogatás kiadása is. Az állam a következő 20 évre garantálja, hogy az adósok nem fizetnek 6 százaléknál magasabb kamatot. Ez a hosszú távú állami kötelezettségvállalás pedig csökkenő jelzáloglevél-kamatok és növekvő állomány mellett a költségvetésre jelentős terheket ró majd. Még akkor is, ha a konstrukciókat időközben módosítják, vagy akár meg is szüntetik. A bankok egyébként arra a kérdésünkre, hogy mennyire érezhetik magukat biztonságban ebből a szempontból az ügyfelek vagy akár a hitelnyújtók, mélyen hallgattak.

Lovas Judit