Befagyasztott olajkínálat
Az orosz kormány tegnap megállapodott a helyi magántársaságokkal, hogy az olajkartell, az OPEC kérésének megfelelően a második negyedévben nem növelik a nyersolajexportot az első három hónaphoz képest. Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök mindazonáltal sietett kijelenteni, hogy még a június végi határidő előtt felülvizsgálják a döntést, ha a piac és az árak hamarabb megszilárdulnának. Ettől függetlenül is vannak még kérdőjelek.
Egyrészt tavaly decemberben Moszkva arra tett ígéretet, hogy januártól a magas októberi átlagszinthez képest csökkenti a kivitelét napi 150 ezer barrellel. Ez utóbbi 2001 utolsó két hónapjában ugyan időjárási okokból érezhetően gyengült, ám az idén januárban és februárban már újra emelkedett. Tehát bizonytalan, hogy mihez mérik a visszafogást.
Másrészt a helyi olajtermelők magáncégek, amelyek exportját központilag csak az állami tulajdonú csővezeték-hálózatban lehet korlátozni. Ugyanakkor a belföldi értékesítési nehézségek és az ottani árak pangása miatt egyre inkább felértékelődnek szemükben a külpiacok. Az orosz export nyersolajkeverék, az urál barrelenkénti ára az idén átlagosan 19,41 dollárra nőtt, sőt a nyugat-európai kikötőkben az elmúlt napokban már a 23 dollárt is meghaladta. Ezzel szemben a belső árak átlagszintje mindössze 5 dollár körül mozgott. Az orosz társaságok nem szívesen törnék meg a fejlesztési és termelési tevékenységük lendületét, joggal tartva attól, hogy emiatt versenyelőnyhöz jutnak a szomszédos közép-ázsiai régió termelői.
Az OPEC bécsi titkársága ennek ellenére üdvözölte a lélektanilag fontos orosz bejelentést. Hiszen a világ ötödik és második exportőre (Mexikó és Norvégia) után immár a második legnagyobb olajszállító, Oroszország is elkötelezte magát a kartell által kezdeményezett újabb kínálatkorlátozási akció háromhavi meghosszabbítására. Ismeretes, hogy az OPEC és öt független exportőr (a fentiken kívül még Angola és Omán tavaly decemberben azt vállalta, hogy januártól együttesen közel kétmillió barrellel (ezen belül az OPEC tíz kvótakötelezett tagja 1,5 millióval) csökkenti a napi olajkínálatát. Miután a világpiaci árak az elmúlt két hónapban is viszonylag nyomottak maradtak, és a keresleti kilátások sem javultak látványosan, az OPEC az akció folytatása mellett döntött, amihez Norvégia, Mexikó és Omán egyetértését még korábban megszerezte.
A kínálat szűkítésének folytatásával (az OPEC-vezetők még az év végéig való kiterjesztését is kilátásba helyezték), valamint az Irak elleni újabb katonai akció közelségével kapcsolatos várakozások az elmúlt hetekben erős árhullámot indítottak el az olajtőzsdéken. Ennek további tápot adtak azok a spekulációk, hogy az USA-beli gazdaság és ezzel az olajkereslet a korábbi előrejelzéseknél hamarabb fellendülhet. (A világ legnagyobb energiafelhasználójának kereskedelmi olajtermékkészletei máris fogyni kezdtek.) A tőzsdei nyersolajárak így a hét elején már barrelenként 25 dollár fölé nőttek, amivel az oroszok már messzemenően elégedettek. Egyes OPEC-miniszterek viszont vérszemet kaptak, és már a 30 dollár közeli jegyzések elérésére törekednek. Ám egy semleges elemző még mindig csak 20 dollár körüli brentárakkal számol átlagosan az egész idei évet tekintve.
VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS
