Bizonytalanul növekvő tőzsdei nyereségek

Az elmúlt hónapban a befektetések között mindenképpen a részvényeket érdemes kiemelni. Annál is inkább, mivel a magyar befektetők körében is mind népszerűbbé válnak a külföldi papírok. Határozottan úgy látszik pedig, hogy a fejlett piacok börzéi pedig az elmúlt egy hónapban már kezdtek magukhoz térni. A teljesítmények között persze igencsak jelentős eltérések akadtak. Míg ugyanis az amerikai mutatók közül még a Dow Joneshoz képest nagyobb emelkedést felmutató, főként technológiai papírokat tömörítő Nasdaq értéke is "csak" 7,4 százalékkal nőtt, a frankfurti DAX nyeresége meghaladta a 13 százalékot. Ehhez képest a magyar BUX és a londoni FTSE is szégyenkezhet a maga négyszázalékos bővülésével. Ebből is érzékelhető egyébként, hogy a helyzet még cseppet sem tekinthető stabilnak. A frankfurti mutató talán az egyetlen, amely egyértelmű (és növekvő) trendet mutat. Másutt az indexek változásán is átüt a továbbra is érzékelhető bizonytalanság.

A börzei kedélyeket időnként céghírek is borzolták. Az indexek mozgása azonban általában inkább a nemzetközi gazdasági növekedéssel kapcsolatos hangulatot tükrözte. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt-piaci bizottságának ülése érdekes módon nem okozott olyan nagy változást, mint amire jelen körülmények között számítani lehetett. Valószínűleg azért nem, mert ezúttal semmi igazán markáns nem hangzott el a Fed elnöke (egyébként a piac rémének tartot) Alaan Greenspan szájából.

Grafikonunkból látható egyébként, hogy még ilyen körülmények között is jelentős eltérések adódhattak a részvényeken elért profitnál, attól függően, ki mikor vette és adta el a papírt.

A külföldi részvények forgalma egyébként - a közzétett adatok szerint - február és március közepe között meghaladta a 27 milliárd forintot. Ennek oka, hogy éppen az általunk vizsgált időszakban volt egy robbanásszerű fejlődést mutató hét, a tizedik. Ekkor a külföldi részvényekkel lebonyolított napi forgalom megközelítette a hárommilliárd forintot. Ráadásul nem csak a kereskedési kedv élénkült meg, a diverzifikáció is erőteljesen nőtt. (Az adatokat azonban óvatosan kell kezelni, mivel a hétről hétre tapasztalható jelentős kilengéseket minden bizonnyal az adatszolgáltatásbeli hiányosságok magyarázzák. Valószínűleg a forgalmi adatok nem akkor jelennek meg a statisztikákban, amikor az adásvétel ténylegesen megtörtént, hanem akkor, amikor azt a brókercégek lejelentik.)

Az általános tapasztalatokkal ellentétben március közepe előtt honfitársaink nem csak egy-két papírt részesítettek előnyben. Természetesen azért nem esett ki a befektetők kegyéből az általában nagyobb forgalmat generáló, az amerikai technológiai piacon forgó Veritas, Nvidia, valamint a német Infineon.

A magyar tőzsdén - ahol egyre kevesebb hazai kisbefektető igyekszik pénzét fialtatni - kiemelkedően jó nyereséget könyvelhettek el az OTP Bank részvényében bízók. A bankpapír olyan szárnyalást produkált, amire még a mostaninál kedvezőbb időkben sem nagyon akadt példa. A havi teljesítményt egyébként szinte minden papírnál jelentősen módosította az, hogy éppen a múlt hét végén újra magához tért a magyar piac. A BUX ugyanis - szintén a tizedik héten - megközelítette a 8400 pontot. Innen azonban útja egészen a február végi érték alá vezetett. A múlt hét, de különösen a pénteki nap, viszont már a felfelé való korrekció jegyében telt.

A Molnál például ez azt jelentette, hogy az olajrészvényért - amely a hónap során elérte éves ármaximumát - legalább 5000 forintot hajlandóak voltak fizetni a piacon. Említést érdemel még az Egis, amely kifejezetten a jobb befektetések közé tartozott ebben az időszakban (is).

A hónap legérdekesebb magyar tőzsdeeseménye az Econet.hu aukciója volt. A hazai it-papír árfolyama ennek hatására brutálisan leesett. A Budapesti Értéktőzsde pedig a későbbiekben bebizonyította, hogy rugalmasan is képes irányítani, hiszen kétszer is felszabadította az Econet.hu árfolyamát a napi limit alól.

Érdekességként megemlítjük, hogy az előző év végéhez képest a magyar tőzsdei papírok többségénél veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a befektetők. (Az Econetnél ez 63 százalékos volt.) Ehhez képest különösen imponáló az (időközben tizedelt névértékű) OTP 37 százalékos és az Egis majdnem ugyanilyen mértékű emelkedése.

A mögöttünk hagyott hónap során nem remekelt a forint, és nem nevezhetők szerencsésnek az állampapír-befektetések sem. Az euróért és a dollárért is (mint táblázatunkból is látható) több forintot kellett ugyanis fizetni. A referenciahozamok pedig kivétel nélkül minden futamidőben emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy azok, akik régebben vett állampapírjaikat most adták el, azok az alacsonyabb vételi árfolyam miatt rosszul jártak. (BVJ)

Munkatársunktól