Élénkítő jogszabály-változtatás
A hazai befektetési paletta még mindig meglehetősen szűkös. Leginkább a vállalati kötvények hiányoznak a lehetőségek közül. Annak ellenére elmondható ez, hogy az előző év ezen a téren már némi javulást hozott. A tőzsdei értékpapír-kapitalizáció növekedéséhez ugyanis már 2001-ben is növekvő mértékben járult hozzá a valamelyest megélénkült vállalati kötvénypiac. Azt viszont, hogy ez a terület még minidg gyerekcipőben jár, jól mutatja: a kibocsátások és a tőzsdei vállalati kötvénykapitalizáció növekedésének hatása a tőzsdei forgalom alakulásán tavaly még egyáltalán nem volt érzékelhető.
A kötvénypiaci bővülést egyébként jogszabály-módosítás segítette. Eszerint bankgarancia esetén megszűnt a kibocsátások sajáttőke-korlátja a nem banki (vagyis vállalati) kibocsátók esetében. További fejlődést hozhat, hogy 2002. január 1-jétől nemcsak a bankgarancia, hanem elfogadott hitelminősítő cég minősítése is mentesíthet a sajáttőke-korlát alól.
Az élénkülést egyébként a kibocsátási adatok is alátámasztják, 2000-hez viszonyítva tavaly 130 százalékkal magasabb volt a kibocsátott kötvények összege (névértéken). A kötvénykibocsátások bármely típusát tekintve nagy a növekedés, problémát jelent azonban, hogy a szereplők száma még mindig alacsony, ezért egy-egy nagyobb kibocsátás erősen torzítja a képet. Ugyancsak kedvezőtlen - állapította meg a PSZÁF -, hogy kevés a vállalati szektorba tartozó kibocsátó, a megjelenő nagyvállalatok feltehetően a banki nagykockázati limit elérése miatt fordulnak a tőkepiaci forintforrásokhoz. Ez pedig egyáltalán nem lehet kívánatos. A vállalati kötvények kibocsátói között tavaly nyolc bank volt, a vállalati kibocsátók száma a húszat sem érte el. Négy éve jelent meg először a piacon, azóta kis részarányt képvisel az önkormányzati kötvénykibocsátás. (VG)
