Megugró biztosítói vagyon

A biztosítótársaságok tavalyi 20,6 milliárdos, együttes adózás előtti nyeresége a biztosítástechnikai eredmény bővülésének köszönhető, miközben a befektetett vagyonnál elért eredmény stagnált - derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) jelentéséből. Bár a biztosítói összvagyonról még nincs hivatalos kimutatás, az előző évek dinamikus bővülését figyelembe véve ez a 2000. évi 626,4 milliárd forint után nagy valószínűséggel meghaladja a 750 milliárd forintot.

A hosszú távú biztonságra törő társaságok változatlanul döntően hazai állampapírba fektetnek (1999-ben bő 79, két éve 77 százalék volt ennek aránya, miközben a részvényeké alig 5-8 százalék). A befektetési eredmény stagnálása így korántsem független a csökkenő inflációtól és az állampapírhozamoktól. A piaci szereplők arra is rámutatnak: a befektetési lehetőségek - az utóbbi időkben engedélyezett külföldi nyitási lehetőségek ellenére - nem bővülnek olyan ütemben, ahogy a befektetendő vagyontömeg.

Kovács László, az Axa biztosító osztályvezetője úgy vélte: amíg itthon magas hozammal lehet államkötvénybe fektetni, nem érdemes külföldre merészkedni. Az Axa mintegy 60 milliárdos kezelt vagyonán belül a biztosítási portfóliónál jelenleg 92 százalékos, a nyugdíjkasszáknál 80-85 százalékos a kötvényarány.

Az ÁB-Aegonnál az elmúlt egy évben nem változott a kötvény/részvény arány, de az idei első negyedévben mind a biztosítói, mind a nyugdíjpénztári portfóliónál nagyon óvatos nyitás indult meg a kockázatosabb papírok felé - nyilatkozott Kéri Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese. Hasonló folyamat indult meg már a tavalyi év végén az ING Nationale-Nederlandennél, ahol már szeptember 11-e után megérezték a hazai tőzsde bizakodó hangulatát. A hazai részvénypiacon való mozgásteret szűkíti, hogy a biztosítók többsége csak a 3-4 blue-chipből mer vásárolni, így nem tudja kellően diverzifikálni portfólióját. Az Axánál emiatt tavaly a részvényhányad kétharmada külföldi papír volt, az idén ez az arány 75 százalékra nőtt.

Az ÁB-Aegon viszont a diverzifikálási nehézségek ellenére a hazai részvényeket kedveli. Mint megtudtuk, egyes papírjaiknál fölöttébb kedvező az osztalékhozam, ám itt a likviditással adódnak gondok.

Szintén óvatosak a biztosítók a vállalati, önkormányzati kötvénypiacon és a jelzálogleveleknél. Kovács László szerint e papíroknál a másodpiaci forgalom minimális, márpedig néha nehézséget jelent csak a kamatbevételekre hagyatkozni. Az ING N-N-nél a likviditás hiánya mellett e papírok megfelelő előzetes minősítésének hiányát említették kockázati tényezőként. A társaság emiatt még a részvényeknél is óvatosabban vásárol ezen instrumentumokból.

Kissé más a helyzet a Földhitel- és Jelzálogbank egyik legnagyobb forgalmazójának számító Aegon-csoportnál - mondta Kéri Attila. A jelzáloglevelek mellett itt szívesen vásárolnak a vállalati kötvényekből is (ezek piaca a biztosító tapasztalata szerint 2001 végétől indult be igazán). Ezeknél tapasztalataik szerint a hasonló futamidejű állampapírokhoz képest 50-130 bázisponttal magasabb hozamot lehet elérni.

Binder István