A magyar részvényeknek átlagosan 70-80 százaléka volt külföldi befektetők kezében az utóbbi években. Legjelentősebb csoportjuk a stratégiai befektetők, közülük kiemelhető a Matáv közel 60 százalékát birtokló Deutsche Telekom, az Egis 51 százalékos tulajdonosa, a francia Servier, a Démász 61 százalékát jegyző Electricité de France vagy például a Danubius többségét kezében tartó brit CP Holdings. Ezek a tulajdonosok azonban jellemzően nem befolyásolják az árfolyamok alakulását közvetlen tőzsdei tranzakciókon keresztül.



Sokkal nagyobb árbefolyásoló szerep jut az általában kisebbségi részesedést birtokló portfólióbefektetőknek, melyek kiléte azonban nehezebben deríthető fel. A biztosítótársaságok, a nyugdíj- és a zárt körű befektetési alapok ugyanis legfeljebb szórványosan szolgáltatnak adatot arról, hogy milyen papírokat tartanak a portfólióikban. Megbízható számokat így csak a nyilvánosan működő befektetési alapoktól lehet beszerezni.



Utóbbiak közül a budapesti tőzsdén elsősorban a globális feltörekvő piaci (GEM) és a kelet-európai regionális (EMEA) alapok - valamint kisebb mértékben a szektoralapok és egyéb nemzetközi konstrukciók - tevékenysége minősíthető jelentősnek. Az EMergingPortfolio.com adatbázisában szereplő 99 globális alap összesen mintegy 40 milliárd dolláros vagyonának átlagosan 1,9 százalékát tartotta magyar részvényekben a legfrissebb kimutatások szerint, ami körülbelül 760 millió dollárt jelent.



A Standard & Poor's kimutatásai eközben körülbelül 80 EMEA-alapot tartalmaznak, összesen 4,2 milliárd dolláros vagyonnal. Ennek a legutolsó adatok szerint átlagosan 19,5 százaléka volt magyar részvényekben, ami mintegy 820 millió dollárt jelent.



Vagyis a két alaptípus összesen 1,58 milliárd dollárnyi magyar részvénnyel rendelkezett, ami a BUX piaci kapitalizációjának közel 15 százalékát teszi ki. Ehhez jönnek a már említett szektor- és egyéb nemzetközi alapok.



A magyar részvényvagyonból az egyik legjelentősebb részt a brit Baring Asset Management hasítja ki magának, mely két kelet-európai alapjában összesen több mint 750 millió dollárt kezelt március végén, s ebből 20,5 százalék jutott Magyarországra. A térségre specializálódott nyilvános alapok rangsorában a londoni JP Morgan Fleming foglalhatja el a második helyet, mely összesen öt regionális alapjában mintegy 650 millió dolláros tőkével bír. Jelentős befektetések fűződnek a Deutsche Bankhoz is, mely egy frankfurti (DWS) és egy londoni (Deutsche Asset Management) alapkezelőn keresztül közel 400 millió dollárnyi vagyont kezel kelet-európai alapokban. A százmillió dollár fölötti kategóriában megtalálható még az ABN Amro, a Dresdner Bank, a londoni Griffin Capital, a Merrill Lynch által nemrég felvásárolt Mercury, az amerikai Pioneer, a londoni Schroder és a német Union Investment.A globális feltörekvő piaci alapok közül méreténél fogva kiemelkedik az amerikai Capital International konstrukciója, melynek vagyona a legutóbbi kimutatások szerint meghaladta a 3,8 milliárd dollárt. A Bloomberg adatai szerint tavaly év végén a világ összes alapja közül a Capital International Emerging Markets Fund volt a Matáv legnagyobb részvényese 0,3 százalékos tulajdoni hányaddal, a Molban pedig 0,26 százalékkal bírt.



A magyar tőzsdén régóta jól ismert a Templeton-alapcsalád is, melynek kelet-európai tagja ugyan nem túl jelentős nagyságú (vagyona jelenleg mintegy 50 millió dollár), azonban különböző GEM-alapjaikban több milliárd dollárt kezelnek. Külön érdemes kitérni a német Berenberg alapkezelőre, az ugyanis jelenleg az egyetlen olyan külföldi nyilvános alapot működteti, mely kizárólag Magyarországon fektet be. Ezen alap vagyona a legutóbbi adatok szerint 34 millió dollár.



Elsősorban az OTP-ről és kisebb részben a Matávról mondható el, hogy részvényesei között nagy számban megtalálhatók nem kifejezetten a feltörekvő piacokra specializálódott alapok is. Tavaly fél évkor például a mintegy 500 millió dolláros londoni Newton Continental European Fund volt az OTP egyik legnagyobb részvényese egy 0,95 százalékos pakettel. A Newton alapjában a legutóbbi adatok szerint a Royal Dutch, az Aventis és a Nokia szerepelt a legnagyobb súllyal. Érdekességként megemlíthető a texasi oktatási dolgozók nyugdíjalapja, a Texas Teachers Retirement System, mely év végén az OTP részvényeinek 0,32 százalékával, a Matáv részvényeinek pedig 0,1 százalékával rendelkezett. A Mol és a Richter legnagyobb részvényesei viszont jellemzően specializált kelet-európai alapok voltak. (OP)

Munkatársunktól