Tőzsdeindexek: lazuló kapcsolat
A nyugat-európai és az amerikai piacokat ez év elején egyértelműen a világgazdasági növekedés kilátásaival kapcsolatos vélekedések mozgatták. A januári optimizmus az év második hónapjára erőteljes kedvetlenségbe csapott át. A leglátványosabban ez a jelenség a Nasdaqnál figyelhető meg. Ez az index január 4-ei csúcspontjáról viharos gyorsasággal szánkázott le február 21-i mélypontjára. A szokásnak megfelelően egyébként a fejlett piaci indexek nagyjából ugyanebben az időintervallumban érték el idei mélypontjukat.
Márciusra ismét az - ezúttal néhány makroadattal is alátámasztott - bizakodás került előtérbe. A várt fellendülés azonban a különböző iparágakat eltérően érintheti, ami az indexek alakulásában is jól látszott. Míg ugyanis a Nasdaq a növekedési kilátások hatására igazán csak korrigálni tudott, a hagyományos iparágak részvényeit nagyobb súllyal tartalmazó Dow jelentős emelkedést mutathatott föl. Hasonló események zajlottak le a frankfurti tőzsdemutatónál, a DAX-nál is.
A piaci folyamatokat jelentősen befolyásolta, hogy a tavalyi utolsó negyedévben az általános várakozásokkal szemben nemhogy csökkent az amerikai GDP, hanem közel másfél százalékkal nőtt. A legnagyobb befektetési bankok erre egymást túllicitálva adtak mind kedvezőbb becsléseket a gazdaság idei első negyedéves teljesítményére vonatkozóan. Az elképzelhetőnek tartott növekedési jóslatok között nem volt ritka az 5-6 százalék sem. A konzervatívabb előrejelzők sem igazán fogták vissza magukat.
A Federal Reserve március közepe után (Dow- és DAX-csúcs) gyakorlatilag lezárt egy korszakot, amikor bejelentette, hogy vége a kamatcsökkentéseknek. (Ennek keretében egyébként kevesebb mint egy év alatt 475 bázisponttal ment lejjebb az irányadó ráta.) A Fed vezetői - csakúgy, mint a tőzsdei internetes lufi kipukkadása előtt - igyekeztek hűteni a kedélyeket, hangsúlyozva, hogy a robbanásszerű fellendülés még egyáltalán nem tűnik biztosnak. A jövő kilátásait valóban meglehetősen bizonytalanná teszi, hogy a GDP eddigi bővülése elsősorban a vállalati készletállományok emelkedésében csapódott le. A felhasználói oldal keresletének növekedésében pedig egyelőre csak bízni lehet.
A tőzsdei folyamatok szempontjából egyelőre igazán az látszik fontosnak, hogy a többség arra számít, legkésőbb június végén már emeli a kamatokat a Fed. Teljesen elfogadott nézet, hogy az év végére 3 százalék fölött lesz a kamatláb. Pedig az előbbiek miatt, no meg az évi egy százalék alatti infláció következtében, a Fedet - leszámítva magát a piacot - tulajdonképpen semmi nem sürgeti a kamatok gyors emelésére.
A fejlett piaci mutatók többé-kevésbé jól tükrözték az előbbie-ket. Ezúttal viszont az angol index, az FTSE - mint az a mozgását leíró grafikonból is kiderül - kifejezetten kilógott a sorból. Mozgása hektikusabb volt, és a változások iránya sem mindig esett teljesen egybe a többi indexével.
Igazán markáns különbséget persze a szokásnak megfelelően a kelet-európai és a fejlett piaci indexek között találhattunk. A szokástól viszont igencsak eltérő, hogy térségünk nem az esésben, hanem éppen az emelkedésben múlta felül a fejlett piacokat. Valódi homogenitásról azonban itt szinte lehetetlen beszélni. Az idei maximumok meglehetősen nagy időkülönbséget mutatnak, a lengyelországi fejlemények pedig egészen sajátosak. Ott a börzét elsősorban a belső gazdasági és politikai tényezők befolyásolják.
A múltat áttekintve egyértelműen látszik, hogy a térségbe az idei első negyedévben friss tőke érkezett. Ez nem csak az általunk vizsgált börzéket mozgatta meg. Például a litván tőzsdeindex az idén 18,3, a szlovén pedig 19,1 százalékkal emelkedett. A negyedév végére viszont ezeknél a mutatóknál is a kifulladás jeleit láthatjuk. A csúcsponthoz képest április elejére a BUX közel 4,3, a PX50 pedig 3,4 százalékkal morzsolódott le. Hasonló volt a veszteség a befektetőket egyébként ebben az évben szinte elkápráztató orosz piacon is.
A számok alapján egyébként most érkezhettek a kelet-európai piacok valamiféle válaszút elé. Az eddig veszteségek ugyanis néhány jó nappal akár el is feledhetők. Amennyiben viszont a pénzcsapok ismét teljesen eldugulnak, akkor az indexek gyorsulva mozoghatnak - lefelé. (BVJ)
Munkatársunktól
