Csapda a kamattámogatásban
Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank hamarosan összegzi és elküldi az új pénzügyi vezetésnek a jelzáloglevél-alapú lakáshitelek állami kamattámogatásáról szóló legutóbbi kormányrendelet módosításának tapasztalatait. A márciustól 6 százalékban maximalizált 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek jelentősen megnövelték a keresletet.
Megugrott a finanszírozási igény, ugyanis míg korábban átlagosan a vásárlás 40 százalékát akarták az ügyfelek hitelből fedezni, addig ez az igény 60 százalékra emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a vásárlók csökkentik a saját erő arányát, és inkább további fedezet bevonásával a saját pénzük egy része helyett is az olcsó forrású hitel mellett döntenek.
Szakértők szerint a kölcsön vonzó olcsósága mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy az ügyfelek körében nem ismert kamatcsapdát is rejt az Orbán-kormány rendelete. Az ötévente átárazódó hitelek esetében ugyanis jogi csűrcsavarral lehetőség van arra, hogy a jelzálogbankok megemeljék a 6 százalékban maximalizált költségeket. A törlesztés első öt éve után megváltozhat a kamattámogatás mértéke, amit a kormány 2004. június 15-e előtt úgy határozhat meg, hogy a "támogatással érintett jelzáloghitel-ügylet adósainak terhei ne növekedjenek".
Kérdéses a teher megfogalmazása, amin a törlesztőrészletet is lehet érteni. Így egy esetleges inflációnövekedés és kamatemelési hullám esetében nőhet a kölcsön kamata, de a törlesztőrészlet nem változik (azon belül csökken a tőke- és nő a kamatfizetés), viszont megnő a hitel futamideje. Az ügyfél tehát mégis roszszabbul jár. Információink szerint a jelzálogbankok szerződései jogilag lehetővé teszik ezt a forgatókönyvet.
Az FHB tapasztalatai szerint a spekulációs célú hiteligénylés aránya elenyésző, ugyanakkor néhány kiskaput be kellene zárni, ezért mindenképp szükség lenne a rendelet finomítására, mint ahogy ezt a korábbi kormány is megtette időről időre. Így például tiltani kellene azt, amikor egy vállalkozó a saját cége által épített lakást vásárolja meg akár irreális áron, és azt kívánja támogatott hitelből finanszírozni. A családon belüli lakásvásárlási ügyletek eddig 0,5 százalékot tettek ki, ennek aránya 1 százalékra nőtt. Ebben az esetben a bankok megvizsgálják, hogy valódi lakásigény kielégítéséről van-e szó, és nem hiteleznek olyan ügyletet, ahol nem rendelkezik önálló keresettel az igénylő. Ezt azonban a rendeletben is ki kellene kötni. A köztisztviselők esetében lehetővé teszik a lakás 100 százalékos hitelből vásárlását, ezért itt ki kellene kötni a méltányolhatóság igazolását, azaz, hogy nincs saját lakása az igénylőnek.
A rendelet nem köti ki, hogy csak az első lakáshoz igényelhető a hitel, így a költségvetés támogathatja egy befektető akár tizedik lakását is, amelyet 30 millió forint kölcsönnel vásárol. Információink szerint a hitel 30 millió forintos felső határát nem kívánja csökkenteni az új kabinet. A hitelkereslet egyébként a csökkentéstől nem esne vissza, hiszen az FHB-nál az átlagos kölcsönösszeg 4-5 millió forint, és mindössze a kérvények 2 ezreléke éri el a 30 millió forintot.
Lovas Judit
