Erős figyelmeztetés az MNB-től

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a piac kisebb meglepetésére 50 bázisponttal, 9 százalékra emelte irányadó alapkamatát. A jegybank lépése azért nem okozott komolyabb meglepetést, mert bár a külföldi elemzők többsége nem várt változást a monetáris politikai kondíciókban, a piaci árfolyamokba mégis beépült a kamatemelés lehetősége, mégpedig elég nagy valószínűséggel.

A múlt hét eleji áprilisi inflációs adat a vártnál magasabb fogyasztói áremelkedést mutatott, amire a piac megfelelően reagált. A forint kismértékben gyengült, míg az állampapírpiacon a 3-5 éves hozamok emelkedtek nagyobb mértékben, jelezve, hogy megváltoztak a középtávú inflá-ciós várakozások. Ezt követően azonban a hozamgörbe rövid oldalán is hasonló mértékű hozamemelkedés következett be, ami egyértelmű jele volt a kamatemelési várakozások erősödésének. A jegybank szempontjából szerencsésen alakultak a piaci körülmények is, a forint gyengülése a kezükre játszott, ugyanígy pedig a döntés utáni forinterősödés pozitív kritika volt a piac részéről.

Az MNB hivatalos közleményében is kitért arra, hogy az áprilisi inflációs adat önmagában nem indokolta volna a tegnapi döntést. A jegybank lényegében már két hete tudomására hozta a piacnak, hogy a ma megjelenő inflációs jelentésben ismét felfelé módosultak az inflációs célok, ami részben külső tényezőkkel indokolható.

Emellett a KSH szerint az idén jelentős mértékben gyorsult a bérkiáramlás a versenyszektorban is, ami fokozhatja a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.

László Csaba, az új kormány pénzügyminiszter-jelöltje lapunk kérdésére elmondta, hogy a jegybank döntését a távozó kormány fiskális politikája kritikájának tekinti, és a következő kormány költségvetési politikája felé küldött jelzésként is értelmezi. Magáról a döntésről nem mondott véleményt, mivel tiszteletben kívánja tartani a monetáris és fiskális politika független viszonyát.

A Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Felcsuti Péter a kamatemelést lélektanilag indokoltnak tartotta. Úgy vélte, a jegybanknak a költségvetésből a választási időszakban kiömlő és a további ígéretekben szereplő súlyos milliárdok miatt mindenképpen jeleznie kellett az inflációs cél tartása iránti eltökéltségét. Felcsuti szerint ehhez azonban talán elegendő lett volna egy alacsonyabb mértékű emelés is. A bankszakember ettől függetlenül tökéletesen érthetőnek, sőt várhatónak tartotta az MNB lépését. Nyomatékosan megjegyezte ugyanakkor: a kamatemelést fundamentális okok nem támasztják alá. Az inflációs várakozások, az éves előrejelzés nem változott. Felcsuti tehát kijelentette: nem gondolja, hogy a kereskedelmi bankoknak sietniük kellene követni az új kamatszint beállítását.

Forián Szabó Gergely, a CA IB alapkezelője úgy véli, hogy indokolható volt a jegybank döntése. Az utóbbi időben több olyan adat is nyilvánosságra került, ami előrevetítette a kamatemelést. A fent említettek mellett idetartozik a Reuters által végzett inflációs felmérés is, amely azt mutatta, hogy 2002 végére az elemzők várakozásainak átlaga kívül esik a jegybank által meghatározott 4,5 plusz/mínusz 1 százalékos inflációs célsávon. A piac irányába tehát mindenképpen jeleznie kellett az MNB-nek, hogy kézben tartja az irányítást, és szigorúan figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatokat. A CA IB szakértője szerint májusban, főként a bázishatás miatt, számottevően csökken majd az infláció, és az önkormányzati választások közelsége valószínűtlenné teszi a szeptember előtti áremeléseket, ami jó hatással lehet a fogyasztói árindex alakulására.

Munkatársainktól