Felfelé tartó hozamok
A piaci szereplők többsége néhány hónapon belül újabb kamatemelést vár a Magyar Nemzeti Banktól. A múlt heti 50 bázispontos monetáris szűkítést ugyanis nem tartják elegendőnek az inflációs nyomás jelentős enyhítésére, ráadásul a költségvetés alakulása további bizonytalansági tényezőt jelent. A devizapiacon eközben a jegybank és az új kormány közötti forintpolitikai vita borzolja a kedélyeket.
Az állampapírokba a mostani 50 bázispontos kamatemelésnél is több volt beárazva, s lehet arra számítani, hogy még a nyári időszakban további 25-50 bázisponttal feljebb kerül a jegybanki kamatszint - mondta Kocsis Bálint, az Aegon Értékpapír Rt. kötvénypiaci vagyonkezelője. A külföldi befektetők a kamatemelést követően ugyan - szemmel láthatóan - megnyugodtak, de rövidesen ismét az eladói oldal vált erősebbé. Valószínűnek látszik, hogy az állampapírhozamok egy ideig tovább araszolnak felfelé, a trend megfordulása ősszel várható.
Néhány hónapon belül további kamatemelést prognosztizálnak a Deutsche Bank elemzői is, akik szerint az új kormánynak az utolsó negyedév előtt kevés lehetősége lesz költségvetési szigorításokra, így az erőteljes bérkiáramlás fenntartja az inflációs nyomást. A monetáris szűkítés folytatása kapcsán azonban nem teljesen egységes a piac, a Credit Suisse First Boston például arra számít, hogy a jelenlegi 9 százalékos alapkamat megmarad az év végéig. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy sok függ az új kormány költségvetési politikájának részleteitől, melyek valószínűleg csak júliusban vagy augusztusban kerülnek napvilágra. A májusi kamatemelés mindenesetre nagyon pozitív döntés volt az inflációs kilátások szempontjából - áll a CSFB elemzésében.
Az állampapírpiacon már hetek óta érezhető volt az inflációval kapcsolatos aggodalom, a hozamok emelkedése már korábban megindult, de a végső lökést a piaci várakozásoknál mintegy fél százalékponttal magasabb, 6,1 százalékos áprilisi inflációs adat adta meg. Kocsis Bálint szerint ugyan a májusi fogyasztói árindex kedvezőbb lehet az áprilisinál, de utána néhány hónapon keresztül ismét az infláció emelkedése valószínűsíthető.
A jegybanki kamatok alakulását mindemellett az is befolyásolni fogja, hogy miként alakul a forint árfolyama. Járai Zsigmond jegybankelnök a kamatemelést követően a forint gyengülése miatti aggodalmakat is megemlítette döntésük indokaként. Az MNB-nek az idei év végére szóló 4,5 százalékos (plusz-mínusz 1 százalékpont) inflációs cél eléréséhez van szüksége az erős forintra, az új kormány képviselői viszont elvetik a forinterősítő politikát az export védelmére hivatkozva.
A kamatemelésre számított a piac, de időzítése sokakat meglepett - mondta Gáspár Anna, az Erste Bank devizapiaci üzletkötője. Erősíti a bizonytalanságot az MNB és a bejövő kormányzat nyílt színen folyó vitája a forint árfolyamáról, s ez nem tesz jót a piacnak - hangsúlyozta.
Többnyire arra számítanak a piac szereplői, hogy az euró jegyzése 240-246 forint között marad a következő időszakban, hacsak valami váratlan esemény nem jön közbe. Amennyiben továbbra is kedvezőtlen adatok érkeznek például az infláció alakulásáról vagy a költségvetés helyzetéről, akkor az MNB további kamatemelése sem lesz feltétlenül elegendő ahhoz, hogy meggátolja a forint gyengülését - vélekedett az Erste Bank üzletkötője.
A monetáris szűkítés mindenesetre egyelőre mérsékelte a forint gyengülésével kapcsolatos várakozásokat. A Budapesti Árutőzsde devizaszekciójában 246 forintig süllyedt az euró három hónapos határidős jegyzése, jövő márciusra azonban így is 252 forintos kurzust várnak. A dollár elszámolóárai szintén számottevő mértékben lejjebb kerültek májusban, az idén már nem számítanak 274 forintnál magasabb jegyzésre.
A WestLB elemzői szerint az év vége előtt a forint meg fogja közelíteni a lebegési sáv erős szélét a növekvő reálkamatszintnek köszönhetően. A német pénzintézetnél szintén úgy számolnak, hogy az MNB 3-4 hónapon belül további 50 bázisponttal emeli az alapkamatot, mivel a májusi kamatemelés nem bizonyul elégségesnek az inflációs nyomás enyhítéséhez. (OP)
Munkatársunktól
