Rekord magánhitel-felvételből

A háztartások az előzetes adatok szerint áprilisban rekordnagyságú - egyetlen hónap alatt 40 milliárd forintot meghaladó - hitelt vettek fel, a megtakarítási hajlandóság pedig az idén már másodszor negatívba fordult. A reálértékű megtakarítások áprilisi értéke 6,5 milliárd forintot megközelítő csökkenés volt. A reálmegtakarítások első négyhavi összege egyébként 1998-ban még közel 103 milliárdot ért el, ami 2000-re 64,3 milliárd, az idei évre pedig mindössze 22,8 milliárd forintra apadt.

A Credit Swiss First Boston (CSFB) makroelemzője, Rátz István lapunknak kifejtette: a lakosság nemzeti össztermékhez (GDP) képesti megtakarítási rátája 1998-ban még 6-7 százalékot tett ki. Ez az arány azután folyamatosan csökkent, egészen tavaly szeptemberig. A fordulópont a 0,9 százalékos megtakarítási rátánál következett be. A jelenlegi adatok jelentőségét - többek között - éppen az adja, hogy a GDP-arányos megtakarításnál most tört meg a növekedési trend. Rátz szerint pedig ezen a téren a közeljövőben sem számíthatunk javulásra, sőt esetleg további apadásra is sor kerülhet.

Az elemző egyébként úgy véli, hogy ezek a folyamatok optimálisnak semmiképpen sem nevezhetők. A reálbérek huzamosabb ideje tartó (és az idén minden bizonnyal folytatódó) növekedése valószínűleg áprilisban érte el az "ingerküszöböt", vagyis ekkor hitték el a háztartások, hogy bátran költekezhetnek.

Az erős fogyasztói kereslet persze a bizalom erősödésére is utal. Mindez (természetesen az inflációs nyomás fokozódását is figyelembe véve) viszont egyértelműen a kamatemelés szükségességét jelzi. Az elemzők azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy ezt a lépést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfeljebb augusztusban teszi meg. Annak ellenére, hogy a pénzpiaci hozamokba már egyértelműen beépült a kamatemelés.

Az Erste Bank állampapír-piaci elemzője, Barlai Róbert úgy véli, hogy a kamatemelés ismét módosíthatja a megtakarítások szerkezetét. Az utóbbi hónapokban feltűnő jelenség volt a háztartások kezében levő állampapír-állomány csökkenése. Barlai szerint ennek oka, hogy a magánszemélyek megtakarított pénzüket általában három hónapos kincstárjegyben tartották. Az elmúlt fél évben pedig a dezinflációs hatás egyértelműen a hoszszabb távú befektetéseknek kedvezett. A lakosság meg is próbált ilyen irányba mozdulni, de a széles marzsok, valamint a sokszor igényelt gyors reakcióidő ezeknél a kísérleteknél meglehetősen rossz eredményt hozott.

Logikus és üdvözlendő módon tehát a magánszemélyek pénzüket egyre inkább az alapkezelőkre bízták. Az Erste szakértője azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben bekövetkezett hozamemelkedést a befektetési alapkezelők is megérzik. Sokan most kiábrándultan veszik ki a pénzüket azokból az alapokból, amelyek teljesítménye emiatt visszaesett. A megtakarítási szerkezet alakulását vizsgálva jól látható, hogy amint a befektetési jegyek mind kedveltebbé váltak, úgy esett vissza a bankbetétek népszerűsége. Bar-lai szerint ennek oka a nominálisan is igen alacsony kamatokban kereshető. Éppen ezért az esetleges jegybanki kamatemelés a megtakarítási szerkezetre is módosítóan hathatna.

Az MNB jelentéséből figyelemre méltó, hogy áprilisban a háztartási szektor ismét növelte devizabetéteit. A dollár árfolyamának csökkenése miatt azonban jelentős átértékelési veszteség keletkezett, így összességében csökkent a devizabetétek forintra átszámított értéke.

A tartozások közül áprilisban kiugró mértékben, összesen 22,5 milliárd forinttal bővült az ingatlanhitelek állománya. A fogyasztási kölcsönök 15,6 milliárd forintos növekedése is meghaladta azonban a tavalyi átlagos havi mértéket.

B. Varga Judit