Kitartanak a unit-linked mellett

A hazai biztosítók szerint az elmúlt hónapok tőzsdei árfolyamzuhanásai ellenére sem ingott meg ügyfeleik bizalma a befektetésekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítások iránt. Mint azt Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) főtitkára lapunknak elmondta, az első fél évről rendelkezésre álló előzetes adataik szerint e biztosítási ág díjbevétel-növekedése bőven 20 százalék felett lesz.

A unit-linked biztosítások részaránya az életbiztosítási díjbevételen belül az 1998-as 2,8-ről 2000-re 10,6 százalékra emelkedett. Tavaly azonban az üzletág díjbevétele 18 százalékkal csökkent.

A legkomolyabb visszaesés az úgynevezett egyszeri díjas konstrukcióban következett be, ahol a társaságok 2001-ben az előző évi 53,2 milliárdos bevételnek csak alig több mint 55 százalékát, 29,63 milliárd forintot realizáltak.

Az idén ismét fordult a trend: a Mabisz jelentése szerint az év első három hónapjában értékesített egyszeri díjas életbiztosítások volumene már a tavalyi egész éves díjbevétel 35,7 százalékát tette ki. Az elmúlt hónapok tartós besszhangulata egyes vélemények szerint azonban ismét elgondolkoztathatja a befektetőket.

Nem osztja ezt a véleményt a Mabisz főtitkára. Szerinte mind több ügyfél érti meg, hogy ezek a biztosítások olyan termékek, amelyek esetében a kedvező és a kellemetlen jelleg hosszú távon kiegyenlítődik.

A Generali-Providenciánál egyelőre nem tapasztaltak elbizonytalanodást, s úgy vélik, továbbra is meg tudják tartani ügyfeleiket a tőzsdétől független megoldások (állampapíralap, garantált záróárfolyamú alap) ajánlásával.

Az Union Biztosítónál szintén nem esett vissza a unit-linked biztosítások értékesítése, az óvatosabb ügyfélmagatartást azonban itt már jelzi, hogy a partnerek portfólióik összeállításakor szívesebben választják a pénzpiaci, kötvény- és állampapír-tartalmú konstrukciókat.

Az Allianz-Hungáriánál úgy látják, hogy a hangsúly egyre inkább eltolódik az egyszeri díjas konstrukcióktól a rendszeres díjas biztosítások felé.

Nem tapasztaltak komolyabb törlési hányadot az Axa Biztosítónál sem. Peter Höfinger elnök-vezérigazgató szerint ennek ellenére úgy látják, hogy a mostani piaci helyzet lehetőséget teremt a klaszszikus életbiztosítási termékek újbóli térnyerésére, hiszen ezek a módozatok fix technikai kamatlábat garantálnak, ami biztos nyereséget ígér az ügyfeleknek.

A piac biztos nyereségre vonatkozó igényét ugyanakkor több társaság is érzi. Elsőként Magyarországon az OTP Garancia dobott a piacra garantált hozamú befektetéshez kötött életbiztosítási terméket, őt hamarosan követte az ÁB-Aegon és az Ahico is.

A unit-linked biztosítások sajátja, hogy ezekben az adott portfóliót összerakó ügyfél vállalja a felelősséget választásával, szemben a díjtartalékos biztosítással, amelyben a biztosító garantálja a szerződött összeg lejáratkori visszafizetését. A unit-linked termékekhez ily módon csak hozzáadott szolgáltatásként tartozik maga a biztosítás. Nyugat-Európában emiatt a biztosítók díjbevételükön belül csak 10 százalékos arányban tüntetik fel a unit-linked biztosításokból származó bevételeket, míg nálunk ezek 100 százalékban vannak kimutatva a biztosítói jelentésekben.

Trunkó Barnabás szerint ez csak könyveléstechnikai eltérés: a biztosítótársaságok saját belső tartalékolási és szolvenciaszámítási módozataikat olyan konstrukcióban alakították ki, amely reális értékén kezeli a unit-linked díjbevételt. Legkésőbb hazánk EU-csatlakozása után azonban a magyar biztosítóknak is a nyugati normák szerint kell jelenteniük. (NLN)