Növekvő lakossági eladósodás

Az elmúlt hónapokban dinamikusan, havi 4-5 százalékkal nőtt a lakosság hitelállománya. A háztartások eladósodottsága a megtakarításukhoz képest június végére 14,6 százalékra emelkedett, pedig egy évvel korábban még csak 11,2 százalékon állt. Kiemelkedően nő minden hónapban a lakáshitelek állománya, ami a támogatott lakáshitelek változatlan népszerűségének köszönhető, ugyanakkor az igen drága áruvásárlási hitelek is kelendőek.

A megtakarítások százalékában mért lakossági eladósodás 1999-hez képest szinte megkétszereződött, ugyanakkor még mindig igen messze van az Európai Unió 70-75 százalék körüli átlagától - mondta Bartha Attila, a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. tudományos főmunkatársa. Az EU-n belül is igen eltérőek a lakosság eladósodottsági mutatói, hiszen míg az Egyesült Királyságban 100 százalék fölötti, addig Olaszországban 31-32, Spanyolországban 50-60 százalék körüli, Németországban pedig 78 a megtakarítások százalékában. Van tehát hova nőnie még Magyarországon az eladósodottsági szintnek, ezért Bartha a hitelpiac további felfutására számít. Véleménye szerint a dél-európai országokban tapasztaltak alapján legalább tíz évnek kell eltelnie, hogy a lakossági eladósodottság elérje az EU-szintet, de ez is csak tartós gazdasági növekedés esetén valósulhat meg. Ugyanakkor a vállalati szektor esetében már nincs akkora lemaradás - hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Az idén drámaian megnőtt a lakáshitelek állománya, ami részben annak köszönhető, hogy bővítették a kedvezmények körét, részben pedig az elmúlt másfél évben nőtt a lakosság reáljövedelme - mondta Sebestyén István, a Magyar Külkereskedelmi Bank stratégiai és üzletpolitikai főosztályának vezetője. Míg 2000-ben, amikor elindult a támogatott lakáshitel-konstrukció, csak kevesen tudták igénybe venni ezt a kölcsönt, és jellemzően a bankok saját forrásból nyújtott hitelei voltak az üzletág növekedésének motorjai, mára a helyzet megváltozott, a kedvezményes hitelek aránya növekszik. A főosztályvezető szerint némileg csillapulni fog a lakáshitelezési láz, ezért a növekedés dinamikája mérséklődik majd. A befektetési célú lakásvásárlás és elhalasztott kereslet pótlásának motívuma ugyanakkor változatlanul megmarad.

A fogyasztási, ezen belül az áruhitelek a lakáshiteleknél is dinamikusabban nőnek. A szolgáltatók akár 50-70 százalékos éves szintű növekedésről számoltak be a közelmúltban, ami még inkább annak a folyamatnak a következménye, hogy a bérkiáramlás elszakadt a gazdaság teljesítményétől. Az új kormány egyszeri, illetve a jövő évi bérbázist növelő juttatásai jellemzően a többletkeresetüket a kiskereskedelmi forgalomban realizáló társadalmi rétegeket érintik, tehát a fogyasztási hitelezés rövid távú dinamikája fennmarad. Az új autók értékesítése az idén rekordot dönt, a gépjármű-finanszírozásban a piac középtávon is stabil növekedésére számít Sebestyén.

Véleménye szerint az önkormányzati választásokat követően pontosabb képet alkothatunk arról, hogy az elképzelések szerint milyen mértékben fogná vissza a gazdaságpolitika a bérkiáramlást 2003-ban. Ez biztosan hat majd a lakossági hitelezési üzletág dinamikájára is, bár a szakember szerint jövőre még bőven két számjegyű növekedés lesz.

Ugyancsak a támogatott lakáshitelek népszerűségét és a viszonylag magas bérnövekedést tartja a hitelboom kiváltó okának Kaposi Zsolt, az OTP Bank elemzési központjának közgazdásza. Véleménye szerint a lakosság optimista a jövőjével kapcsolatban, és a múltbeli bérnövekedést vetíti ki a jövőjére, éppen ezért bátran vesz fel hitelt.

A lakáshitelezés bővülése mögött az állami támogatású hiteleken túl az életszínvonal javulása, így az új lakások iránti megnövekedett kereslet is áll. A lakáshitelek növekedési üteme már tavaly 50 százalék volt, mostanra 84-re gyorsult. Kaposi véleménye szerint a dinamika az idén csúcsosodik ki a lakáshitelek esetében, jövőre már a növekedés üteme lassulhat.