Bővülhet az OPEC-kínálat
A világpiacon is meghatározó brent nyersolajkeverék barrelenkénti ára egyéves csúcson, 28 és fél dollár fölött tetőzött a múlt hét végén a londoni határidős piacon, és az októberi jegyzési szint tegnap délelőtt is jóval 28 felett maradt. (A New York-i tőzsdén pénteken a WTI nyersolaj ára rövid ideig még a 30 dollárt is átlépte.) Az elemzők szerint ebből mintegy 4-6 dollár az úgynevezett háborús felár, amelyet az USA Irak ellen kilátásba helyezett közeli katonai akciója gerjeszt.
Így vagy úgy, a világpiaci drágulás már olyan mértéket ért el, amely felerősíti azokat a várakozásokat, miszerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a termelési kvóták felemelése mellett dönt a jövő heti miniszteri értekezletén. Erre nem volt példa az elmúlt két évben, sőt a sorozatos kvótacsökkentések nyomán az idén tavaszszal már 11 éves mélypontra zuhant a kartell kínálata. Ennek piaci hatását még a tagországok folyamatos túltermelése (jelenleg összesen már mintegy napi 1,8 millió tonnával) sem tudta érdemben gyengíteni.
A fenti spekulációknak kedvez egy arab napilap hétfői írása is, amely szerint a szervezet napi másfél millió barreles kvótaemelést is (tehát a tavaly december végi állapot visszaállítását) fontolóra veszi, amennyiben 28 dollár felett marad a világpiaci nyersolajár. Ennek már komoly lenne a lélektani hatása, hiszen korábban még a bővítést pártoló OPEC-illetékesek is ennél jóval kisebb növelést tartottak elképzelhetőnek. A szervezeten belül elvileg létezik egy informális ár-kínálati mechanizmus is, amely értelmében a tagországok együttesen automatikusan napi félmillió barrellel bővíthetik a kínálatukat, ha az OPEC-olajok jelzőára 20 kereskedési napon folyamatosan túllépi a 28 dollárt. Ám ez utóbbi még múlt hét végén is csak 27,52 dollárt ért el. Az előző havi átlaga pedig még valamivel 26 alatt maradt. Igaz, így is érezhetően meghaladta a 25 dollár körüli átlagszintet, amelyet az OPEC és egyben a világ legnagyobb termelője megfelelőnek tartana.
A kínálatszűkével kapcsolatos aggodalmakat enyhítheti némileg egy moszkvai hír is. Oroszországban tudniillik az energiaügyi minisztérium visszavonta azt a múlt havi javaslatát, miszerint a kormány általánosan rendelje el a fűtőolajexport radikális őszi- téli korlátozását. A terv szerint szeptember elsejétől kezdve a helyi finomítók termelésük mindössze 20 százalékát értékesíthették volna külföldön, az idényjellegűen erősen fellendülő belföldi kereslet biztonságos kielégítése végett. Ám a minisztériumban most úgy vélik, hogy az adminisztratív korlátozás túlkínálatot okozna az orosz piacon. Ehelyett várhatóan csak egyes társaságokat fognak felkérni arra, hogy bizonyos mennyiségű fűtőolajat szállítsanak majd a kemény fagyok által leginkább veszélyeztetett távol-keleti körzetekbe. Az orosz finomítók jelenleg az átlagosan havi 4,2 millió tonnás össztermelésük mintegy 60 százalékát exportálják. Az OPEC szeptember 19-ei, oszakai értekezletén Oroszország küldöttje is jelen lesz, az ország a jelek szerint a jövőben is hajlandó együttműködni a kartellel, amennyiben az árak a 22-25 dolláros sáv alá süllyednének. Moszkva ez év első felében csatlakozott az OPEC kínálatszűkítő politikájához, vállalván (legalábbis papíron), hogy 150 ezer barrellel csökkenti a saját napi kivitelét.
