Csúcsközelben a hiteldinamika

A hazai bankszektor mérlegfőösszegének több mint 80 százalékát adó bankok első fél évéről készített tanulmányában az MKB és az EastWest Management Institute által megjelentetett Central European Banker (CEB) megállapítja: az, hogy a szektor mérlegfőösszegének 8,7 százalékos növekedéséhez képest a pénzintézetek nettó eredménye csak 7,1 százalékkal nőtt, azt jelenti, hogy a szektor eszközarányos nyeresége a tavalyi 1,9-ről 1,6 százalékra, saját tőkearányos nyeresége 19,9-ről 18,3 százalékra mérséklődött. A jelentés ugyanakkor emlékeztet arra, hogy 2001-ben több olyan egyszeri tényező (a sávszélesítés, illetve az ország- és árfolyam-kockázati céltartalékok felszabadítása) növelte a szektor jövedelmezőségét, így az idei adatok jobban tükrözik a fundamentális helyzetet.

A pénzintézetek jövedelmük mind nagyobb részét képezik a szolgáltatáshoz kapcsolt díj- és jutalékbevételek, amelyek 26,8 százalékos növekedést mutatnak, miközben a kamatbevételek 2,9 százalékos csökkenést. A pénzintézeti árazást dicséri ugyanakkor, hogy a kamatjellegű ráfordítások összege 8,8 százalékkal mérséklődött, így végül is sikerült 5,4 százaléknyi nettó kamatbevétel-növekményt realizálni. A jövőt azonban borússá teszi a tény, hogy a kamatmarzs 4,1 százalékról 3,9-re olvadt.

A vállalati hitelállomány 5,2 százalékos növekményét szinte kizárólag az építőipari és ingatlanhitelek adják. A lakosság eladósodottsági hajlandósága továbbra is magas: a lakossági hitelállomány 24 százalékkal bővült, ezen belül a lakáshitelek állománya 86,1 százalékkal. A kutatók még nem tudnak állást foglalni abban, hogy a június-júliusi értékesítési megtorpanás azt jelenti-e, elértük a hiteldinamika-csúcsot.

Ha ez utóbbi megállapítás igaz, akkor a lakosági betétek szintjének nominálisan 4,3 százalékos visszaesése után ismét nőhet a banki betétállomány.