Minden szinten szinte semmi

A hazai befektetési alapok összesített nettó eszközértéke az idén májusban ért - 13 hónapnyi növekedés után - 874 milliárd forintos csúcsra. Ezt követően viszont lassú lemorzsolódás következett be, napjainkban ez az érték mindöszsze 840 milliárd forint körül van.

A tendencián nem is lehet csodálkozni, hiszen a mögöttes piacok nem kínáltak olyan befektetési formákat, melyek megfelelő hozamtermelő képességgel bírtak volna. A magyar piacon egyedülálló jelenség, hogy a MAX kétéves hozama is alatta marad az RMAX index produktumának. Ennek megfelelően csak a pénzpiaci alapok, illetve kötvényalapok közül a rendkívül alacsony kockázattal dolgozó termékek tudtak némi tőkebevonást elérni. A nyár viszont egyébként sem a befektetési döntések meghozatalának időszaka, így összességében még ezek a típusok is 1-2 százalékkal kevesebb tőkét tudnak felmutatni.

Felgyorsult viszont a mozgás a termékkínálatban. A tőkepiaci törvényben szabályozott - eddig nem létező - formációk közül egyértelműen az alapok alapja vált a legnépszerűbbé. A Concorde, az Eastbrokers, a K&H és a Raiffeisen is jelentkezett vagy hamarosan jelentkezik esernyőalappal, mely kizárólag külföldi értékpapírokba és ingatlanokba fektet be. A diverzifikációs és költségelőny mellett a magánszemély befektetőket így árfolyamnyereség-adó sem terheli, hiszen magyar kibocsátású befektetési jegyet vásárol.

Emellett a K&H megkezdte részvényalapjának a BUX-ot követő indexalappá történő átalakítását is, míg a Credit Suisse négy külföldi termékkel jelent meg a piacon. A külföldi alapok azonban - a magas forgalmazási jutalékok és az árfolyamnyereség-adó miatt - főleg intézményi befektetőknek, illetve hosszabb (öt évet meghaladó) befektetési időtávra ajánlhatók.