Sok múlhat az ír szavazáson
Csak kevesen számítanak rövid távon jelentősebb hozamcsökkenésre az állampapírpiacon, a legutóbbi makroadatok fényében pedig valószínűnek tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank kitart a jelenlegi 9,50 százalékos alapkamat mellett. A külföldi befektetők jelentős nettó állampapír-vásárlásai eddig segítettek stabilan tartani a forint jegyzését, s az elemzők a közeljövőben is nagyobb esélyt látnak a forint enyhe erősödésére, mint komoly gyengülésére. Némi kockázati tényezőt jelent viszont az Európai Unió bővítésével kapcsolatos ír népszavazás, mely a közeljövőben esedékes.
A tervezettet jócskán túllépő költségvetési hiány, a fizetési mérleg megugró deficitje és a jelentős bérkiáramlás óvatossá tette a jegybankot a kamatpolitika terén. Bár Medgyessy Péter kormányfő ismételten jelezte, hogy gyengébb forintot és alacsonyabb kamatokat preferálna, Járai Zsigmond MNB-elnök egyértelművé tette, hogy nem kíván változtatni a monetáris politikán. A jegybank a legutóbbi kamatemeléskor még arra is utalt, hogy kedvezőtlen fejlemények esetén kész tovább szigorítani.
Az ING Bank szerint októberben valószínűtlennek látszik egy újabb kamatemelés, a jegybank ugyanis valószínűleg több információt szeretne a jövő évi költségvetésről és a bérnövekedésről. Egy esetleges jelentősebb októberi hozamemelkedést inkább vásárlási lehetőségnek érdemes tekinteni, mintsem egy huzamosabb kedvezőtlen trend kezdetének - vélik a pénzintézet elemzői.
A jegybanki figyelmeztetés ellenére optimista a magyar kötvények kilátásainak megítélésében a Dresdner Kleinwort Wasserstein is. A londoni befektetési bank egyik legutóbbi elemzésének szerzői azt hangsúlyozzák, hogy más feltörekvő európai kötvényekhez képest a magyar papírok árazása vonzó, a jelentős mértékben inverz hozamgörbe pedig kedvező lehetőségeket rejt.
A nemzetközi összevetésben jelentős hozamprémium vonzerejét egyértelműen mutatja a külföldi befektetők folyamatos vásárlása. Szeptember elején ugyan átmenetileg csökkent a külföldi kézben lévő állomány, de később ismét növekedésnek indult, s a napokban megközelíti az 1500 milliárd forintot.
A nettó portfóliótőke-beáramlás minden bizonnyal nagy szerepet játszott abban, hogy a forint a kedvezőtlen makrohírek ellenére is stabil maradt. A magyar deviza árfolyama az utóbbi hetekben lényegében beszorult a 243-246 forint/euró sávba. Főként a fizetési mérleg alakulása hathatott volna kedvezőtlenül a magyar fizetőeszköz jegyzésére, hiszen jelenleg a deficit alig 70 százalékát finanszírozza a nettó működőtőke-beáramlás, holott tavaly még 188 százalékos volt a fedezettség.
A Credit Suisse First Boston szerint kétségtelenül van annak veszélye, hogy a külföldi állampapír-vásárlások lassulnak, mivel egyre ijesztőbb méreteket ölt a költségvetési és a folyó fizetési hiány, ráadásul a negyedik negyedévben várhatóan növekszik majd a kötvénykínálat is a kincstár megemelt kibocsátásai nyomán. Ennek ellenére a londoni befektetési banknál úgy vélik, a magyar deviza 2003 végéig a 240 forint/euró árfolyam felé fog tartani, ami részben a felerősödő nettó működőtőke-beáramlásnak lesz köszönhető.
A forint árfolyamának várható stabilitásában nagy szerepet kap az MNB is, hiszen a jegybank többször egyértelműen kinyilvánította, hogy inflációs céljainak eléréséhez 240-245 forint/euró árfolyamot szeretne látni. Az utóbbi két kamatemelés során a jegybank utalt arra, hogy a monetáris szűkítés részben a forint nemkívánatos gyengülésének megelőzésére is szolgál. Így a
piaci szereplők nagy része biztos abban, hogy az MNB kamatemeléssel is kész védeni a forint jelenlegi szintjét.
A Schroder Salomon Smith Barney szerint az egyik legjelentősebb kockázati tényező a hamarosan esedékes ír népszavazás. Amennyiben ugyanis ott elutasítják az Európai Unió bővítését, akkor az uniós és az eurózónás csatlakozás legalább két évet csúszhat. Ez a fejlemény pedig kedvezőtlenül befolyásolná az összes csatlakozásra váró állama - köztük Magyarország - deviza- és kötvénypiacát. (OP)
