Gyorsaságot és biztonságot hoz az üzletszabályzat
A gazdasági forgalomban régóta kialakultak azok a jogviszonyok, melyek keretében a szerződések tömeges méretekben jönnek létre. Ez vezetett az úgynevezett blankettaszerződések megjelenéséhez, amelyeknél a szolgáltató előre elkészített tervezettel "várja" a fogyasztót, így csak annak adatait és a szolgáltatás specifikumait - például a szolgáltatás mértékét vagy az egységár alapján számított fizetendő ellenértéket - kell kitölteni.
Lényegében a blankettaszerződések vezettek el az általános szerződési feltételek önálló megjelenéséhez, melyeknek szinonimájaként a köznyelv, de újabban a jogszabályok is az üzletszabályzat fogalmát használják. Ez azonban nem tévesztendő össze azon - időnként szintén üzletszabályzatnak nevezett - belső utasításokkal, amelyek például a bankok hitelezési tevékenységének kereteit, eljárási rendjét (így az adós- és fedezetminősítést) szabályozzák.
A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint általános szerződési feltétel az, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan előre meghatároz, és amelynek meghatározásában az egyik fél nem működhet közre. Látható tehát, hogy a fogyasztó választási lehetősége korlátozott, hiszen az adott szolgáltatóval vagy az üzletszabályzat szerint szerződik, vagy sehogy. Természetesen néhány szegmensben - tipikusan a banki hitelezési vagy a befektetési szolgáltatási gyakorlatban - lehetőség van arra, hogy egyedi esetben az ügyfél javára eltérjenek az üzletszabályzattól. Egy ilyen kezdeményezés azonban csak megfelelő gazdasági-pénzügyi alkupozíció esetén lehet sikeres.
A bankokkal, biztosítókkal szerződő ügyfelek sokszor kifogásolják a meglehetősen bonyolult üzletszabályzatok tartalmát, hiszen a közkeletű vélekedés szerint az kizárólag a szolgáltató érdekeit tartja szem előtt. Pedig az üzletszabályzatnak előnyei is vannak a fogyasztó számára. Hiába áll ugyanis valaki akár napi kapcsolatban egy-egy bankkal vagy biztosítóval, a piac változásait képtelenség nyomon követni. Az általában laikus partner tehát nem lehet tisztában azzal, hogy a vele szemben támasztott szerződési feltételek megfelelnek-e egy hasonló kondíciójú fogyasztóval, hasonló szolgáltatásra kötött megállapodásban foglaltakkal.
Az üzletszabályzat azonos szerződési feltételrendszert állapít meg, így legalább abban biztos lehet az ügyfél, hogy vele szemben egyedileg nem alkalmaztak még az átlagnál is terhesebb kikötéseket. A másik lényeges szempont, hogy az üzletszabályzat elfogadásával egyébként rendkívül bonyolult szerződések is gyorsan megköthetők.
A gazdaságban a gyorsaság és a biztonság egyidejű biztosítása érdekében a magyar szabályozásban többszintű garanciarendszer épült ki. A Ptk. elsősorban fogalmak és korlátozások meghatározásával ad általános kereteket az üzletszabályzat kialakításához. A Ptk.-hoz kapcsolódó végrehajtási rendelet az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására több független személyt, illetve szervezetet jogosít fel. Ez a közérdekű kereset csak az üzletszabályzat tisztességtelen előírásaival szemben alkalmazható. Ennek megállapítása esetén mód van a nyilvánosság tájékoztatására is.
A pénzügyi területen üzletszabályzattal kell rendelkeznie a pénzügyi intézményeknek, a befektetési szolgáltatóknak és a lakáspénztáraknak. A biztosítók esetében a szerződésben minimálisan rögzített feltételeket ír elő a törvény, amit a gyakorlatban ezek a cégek is többnyire üzletszabályzat megalkotásával oldanak meg.
A pénztárak és a befektetési alapok azonban a befektetők (tagok) tulajdonában vannak. Ezeknél nem üzletszabályzat, hanem alapszabály vagy kezelési szabályzat rögzíti a jogviszony lényeges elemeit, s ettől egyedileg nem lehet eltérni. (FRI)
