Kevesebb olaj Norvégiából

Az idei napi 3,1 millió hordóról jövőre 3 millióra csökken a norvég olajtermelés - idézi a jobbközép kormány bejelentését a Reuters -, viszont lépések történnek majd arra, hogy az országban az eddiginél környezetkímélőbb módon állítsák elő az energiát. Ennek szellemében a földgázimport 68 milliárdról 71 milliárd köbméterre nő, az ágazat fejlesztésére szánt öszszegek (beleértve a feltárást is) pedig 59,3 milliárd norvég koronáról 67,9 milliárdra, azaz 9,15 milliárd dollárra emelkednek. A közlemény emlékeztet, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország mögött Norvégia a világ harmadik legnagyobb olajexportőre.

Jövő évi költségvetésében a norvég kormány 180 koronás (24,27 dolláros) hordónkénti olajárral számol az idei 200 korona után. "A prioritásokból adódó feladatok miatt növelnünk kell a kutatásra és a fejlesztésre szánt összegeket, hogy minél környezetkímélőbb módon állítsuk elő az energiát" - jelentette ki Einar Steensnaes olaj- és energiaipari miniszter. A kormány 2003-as tervei szerint a terület k+f-ére 304,7 millió koronát fordít, 35,6 millióval többet, amennyit az idén költött. A pénzt főként a hidrogén-üzemanyaggal és a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos kutatásokra kell fordítani.

Erősíteni kívánják az Enova nevű állami ügynökség szerepét, amely a környezetkímélő energiahordozók használatának terjesztéséért felelős. Az energia- és a környezetvédelmi miniszter azt tervezik: létrehoznak egy 8,1 millió koronás alapot, hogy a kiotói egyezményhez kapcsolódóan a Balti-tenger térségében beindítsanak egy állomást, amely azt hivatott vizsgálni, hogy hogyan lassítható a globális felmelegedés. Mint emlékezetes, az egyezmény intézkedéseket sürget az emissziós gázokon, így a kipufogógázokon keresztül a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségének csökkentése céljából.