A változó várakozások hatásai
A megfelelő részvény kiválasztásához sokféle módszert használnak a befektetők, vérmérséklet és kereskedési stratégia szerint. Most a Zacks Investment Research módszerével foglalkozunk, mivel úgy tűnik, több mint húsz éve lefektetett alapelveit mai is érdemes figyelembe venni a befektetésről szóló döntésekkor.
Leonard Zacks 1979-ben arra alapozta módszerét, hogy a részvényárfolyamok alakulásában döntő jelentőségük van az eredményvárakozások módosulásának, illetve a várakozásoktól való eltérésnek. A Zacks-besorolás emiatt négy dolgot vesz figyelembe a papírok besorolásánál. Először is az elemzők által kiadott EPS-várakozásokat figyeli; minél több a felfelé módosítás, annál magasabb lesz egy adott papír pontszáma. Másodszor a konszenzusos várakozás százalékos változása is számít. Harmadszor azt nézik meg, hogy a legjobb előrejelzés mennyiben tért el a konszenzustól. Minél nagyobb mértékben, annál jobb a pontszám, ugyanis az ilyen deviancia a tapasztalatok szerint arra utal, hogy a váratlanul magas s később helyesnek bizonyuló előrejelzést egyedi információ alapján ad egy elemző. Végül az EPS-meglepetést is értékelik, a statisztika alapján ugyanis minél többször teljesíti felül a konszenzust egy társaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy ez ismét megtörténik.
A Zacks mintegy 4000 részvényre vonatkozóan követi az elemzői becsléseket, hetente átlagosan 250 brókercég 25 ezer változtatását dolgozzák fel. Ezek alapján az összes papír közül ötszázaléknyi, a legmagasabb pontszámmal rendelkezők kapják meg a legmagasabb, Zacks #1-nek hívott minősítést, ami az erős vételnek felel meg. A legrosszabb 5 százalék kapja a #5, azaz erős eladás minősítést, 15-15 százalék tartozik a vétel és az eladás kategóriába, míg a fennmaradó 60 százalék #3, azaz tartásra javasolt. A rendszerből következik, hogy a "sima" elemzői ajánlásokkal szemben ugyanannyi papírt ajánlanak vételre, mint eladásra.
A Zacks #1-papírok éves átlagban 34 százalékos hozamot értek el 1980 és 2001 között, miközben az S&P 500 átlagos megtérülése 14,7 százalék volt. A #5-be sorolt papírok viszont csak másfél százalékos hozamot biztosítottak.
Az utóbbi hónapokban sem változott az a tendencia a Wall Streeten, hogy az elemzői becslések módosulása nyomán jelentős mértékben változott a papírok megítélése. A Zacks-módszer elmúlt időszakbeli eredményét vizsgálva mindössze az időzítés kérdése ad okot vitára. Többször is előfordult ugyanis, hogy egy papírt a rendszer akkor dobott ki #1-nek, amikor az árfolyam már a fellegekben járt. Itt van például az Auto Nation esete. A papír már 15 dollár felett járt, amikor #1 lett a Zacksnál, s alig néhány nappal később jött el a csúcs, ahonnan 10 dollárig zuhant vissza. De hogy jó példa is álljon itt: az Amazon.com 13 dollárnál került fel a listára, s a papír még az indexek zuhanásával párhozamosan jutott fel 20 dollárig. Az Amazon esete pontosan úgy zajlott, ahogy a Zacks a működés lényegét leírja. A rendszer jelzi, hogy a papír kiválasztott lett, s ezt követően jöttek újabb felminősítések, majd erre az intézményi vásárlások. A hazai befektetőket persze az érdekelheti, hogy működhet-e hasonló rendszer a magyar részvények esetében is. A válasz nem túl biztató. Sem a papírok száma, sem a rájuk érkező elemzői becslések menynyisége nem elegendő ahhoz, hogy abból érdemleges következtetéseket lehessen levonni. Próbálkozni azért természetesen lehet. Ha a Bloomberg által számon tartott elemzői várakozásokat nézzük, az elmúlt három hónapban (a Zacks az elmúlt 120 napban végrehajtott módosításokat veszi figyelembe) a Matávnál vegyes a trend. A Richternél az idei évre inkább felfelé, míg 2003-ra lefelé módosultak a várakozások. Az Egisnél egyértelműen romlottak az EPS-előrejelzések, a papír a deramciclane-sztori jóvoltából mégis kitűnően szerepelt. Az OTP-nél egyértelműen több volt a felfelé módosítás, míg a Molnál ez évre optimista, a jövő évre borúsabb a kép. A Zacks pontos módszere természetesen titkos, de valószínű, hogy ennyivel a hazai papírok mind a középső, tartás kategóriába kerülnének, s talán csak az OTP jutna be a #2-be, a vételek közé. (ÁG)
