PPP: remény a kockázati tőkének
Összesen mintegy 3,5 milliárd dollár áll a kockázati tőketársaságok rendelkezésére Kelet-Közép-Európában, ezen a kereten osztozhatnak tehát a térség államai az alapján, hogy ki lesz képes vonzóbb konstrukciókat felmutatni. Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a szóban forgó régiós keret egynegyedét befogadja - hangzott el a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület ötödik éves konferenciáján. Bár a kockázati tőkések jellemzően ígéretes középvállalatokat keresnek, amelyekben a szerzett részesedés a megerősödés és felnövekedés néhány évét követően könnyen, biztonsággal és minél jelentősebb hozammal ismét pénzzé tehető, rajta tartják szemüket a kockázattal arányos, más, jelentős hozamú beruházásokon is.
Ésszerű tehát az a felvetés, hogy az új kormányzat által angolszász mintára meghirdetett partnerség az állami és a magántőke között szintén élénk érdeklődést váltson ki a kockázati tőkének minél nagyobb megtérülést keresőkből. Az ötletek között szerepel többek között vegyes finanszírozású börtönépítés és számos infrastrukturális beruházás.
Magyarországon az elképzelés ugyan jelenleg csak az ötletek és tervek szintjén mozog, az Egyesült Királyságban ugyanakkor már komoly eredmények mutatkoztak az állam és a magántőke társulása, azaz a Public Private Partnership (PPP) által - fogalmazott Partos László a Squarra & Partos Lovells ügyvédi iroda részéről.
Elmondása szerint a PPP jegyében számos konstrukció elképzelhető az adásvételtől a vegyesvállalati működésig, de a legjellemzőbb az a koncessziós megállapodás, amely során a magántőke elvégzi a kivitelezést, és jogosultságot szerez a működtetésre is egy meghatározott ideig, később pedig általában szintén meghatározott feltételekkel az állam vagy más szereplő megvásárolja a projektet.
A központi és helyi kormányzatot, a pénzügyi vagy stratégiai befektetőt és a finanszírozást végző pénzintézetet, valamint egyéb szolgáltatókat tömörítő konstrukció a magántőke hatékonyságszemléletét, innovativitását és a kockázatok optimális szinten tartását ötvözi a közszektor elveinek megfelelő feladatokkal. A tapasztalat szerint ugyanis a központi költségvetés vagy a nemzetközi szervezetek forrásaihoz gyakran csak meglehetősen körülményesen és nem életszerű módon lehet hozzáférni.
A brit tapasztalatok azt mutatják, hogy az ottani 42 legutóbbi közbeszerzési eljárással lebonyolított útépítésnél a projekt teljes költsége 28 százalékkal haladta meg a szükséges mértéket, azaz minden negyedik fontot feleslegesen adtak ki. A PPP égisze alatt megvalósuló projektek relatív megtakarítása így 20 százalék körüli mértéket ér el - jelzi a Squarra & Partos Lovells tanulmánya. Ezáltal tehát komoly hozam is kalkulálható az amúgy évtizedes távlatokba elnyúló projektekbe, ami a kötöttségek ellenére is vonzó lehet a kockázati tőkéseknek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt tíz évben összesen 25 milliárd fontnyi ilyen projekt valósult meg az Egyesült Királyságban, s az egyre növekvő érdeklődésnek köszönhetően a várakozások szerint a következő három évben további 20 milliárd font értékben jön létre megállapodás. A brit kormányzat ez idáig 550 ilyen PPP-projektben vett részt. A kockázati tőke szerepe ezen ügyleteknél elsősorban a többrétegű finanszírozás által valósul meg, a kockázat abszorpciója igényli a finanszírozás ezen formáját is. A megvalósulás módját pedig az jelenti, hogy a kockázati tőkések befektetési alapokat hoznak létre, mint amilyen a brit példák esetében az Innisfree vagy a Barclays European Infrastructure. További fontos sajátosság, hogy a PPP fejlődésével létrejön az ilyen hosszú távú befektetések másodlagos piaca is. A nagyobb érdeklődés mellett megvalósuló könnyebb értékesíthetőség pedig kockázatcsökkentő elem, amely ugyan a hozamelvárásokat is mérsékeli, de segít a költségszint csökkentésében is. Alacsonyabb költségszint mellett pedig vélhetően további szereplők számára lehet vonzó ez a forma. (MD)
