Újra tőzsdén a kisbefektetők

Két év után visszatértek a kisbefektetők a tőzsdére ? derül ki a Magyar Nemzeti Bank értékpapír-tulajdonosi megoszlásokról szóló III. negyedéves jelentéséből. A 2000. év harmadik negyede óta most először fordult elő, hogy a háztartások nettó vevőként jelentek meg a BÉT-en. Ahogy a kisbefektetők tőzsdétől való elfordulását is részben az ingatlanpiaci boommal magyarázták a szakértők, most is sokan tulajdonítják annak a visszatérést, hogy befektetési céllal egyre kevésbé éri meg az ingatlanvétel, a lakások átlagos négyzetméterára például az elmúlt évben csökkent. A hazai tőzsde viszont az elmúlt időszakban már mentes volt a botrányoktól, konszolidálódott a brókerpiac, a BUX jelentősen felülteljesítette a fejlett indexeket.

A cégek eredményessége is szépen javult, ráadásul az új kormány elődjénél jóval tőzsdebarátabb politikát hirdetett meg. Úgy tűnik, ez önmagában elég volt az előrelépéshez, s a BÉT szemléletformáló kampánya csak a jövő évben indul.

A kisbefektetők a 2000. márciusi 10 ezer pont feleti BUX-csúcs után az év végéig még végigvásárolták az esést, azt követően azonban a tőzsdei trendektől függetlenül mindig az eladói oldalon álltak. Az eladások nagysága az idén már csökkent, s július és szeptember között 8,8 milliárd forinttal többet vettek a hazai háztartások, mint amit eladtak. A kisbefektetők részesedése ezzel 5,4-ről 5,7 százalékra nőtt, míg a kezükön levő részvénymennyiség értéke az árfolyamok esése miatt csak 6,2 milliárd forinttal.

A külföldiek ezúttal is nettó eladók voltak, feltűnő mértékben nőtt azonban a nem pénzügyi vállalatok részesedése. Szakértők szerint azonban ez kizárólag a Mol sajátrészvény-vásárlásainak következménye. Az olajtársaság szeptember végéig mintegy 2,8 millió darab papírt vett, mely legalább 13-14 milliárd forintjába került. A Mol tulajdonosi struktúrájának változásából jól látszik, hogy a papírokat külföldiektől szerezték be. Ha a két csoport adatait ezzel korrigáljuk, akkor a nem pénzügyi vállalatok eladók voltak, a külföldiek viszont 16 helyett csak néhány milliárdnyi papírtól váltak meg.

Az állampapírpiacon folytatódtak a külföldiek nagy tételes vásárlásai, részesedésük három hónap alatt 20,5-ről 23,4 százalékra ugrott. (A kibocsátott állampapí-

rok mennyisége 5,2 százalékkal bővült.) A kisbefektetők az állampapírpiacon is nagy étvágyúak voltak. Főleg a rövid papírokat keresték, összesen 69 milliárd forint értékben voltak nettó vevők, ezzel a hatalmas külföldi vételek mellett is nőtt a háztartások részesedése. Eladói oldalon álltak a pénzügyi vállalatok és ? valószínűleg a választásokkal összefüggésben ? az önkormányzatok.

A nyáron vásárlók az elmúlt hetekben mind az állampapír-, mind a részvénypiacon szép nyereséget kasszírozhattak. Az elmúlt másfél hónap tapasztalatai alapján az is valószínűsíthető, hogy az utolsó negyedévben mind a részvénypiacon, mind az állampapírok esetében nő majd a külföldiek részesedése.

Ács Gábor-->