Ársávon kívülre került az olaj
Napok óta harminc dollár körül alakulnak a világpiaci olajárak amiatt, hogy a venezuelai sztrájkok megbénították az ország olajkivitelét. Ráadásul elemzők szerint az export januárra ígért felélesztése mellett sem várható, hogy a szállítások március előtt teljesen normalizálódjanak. Bár az Öböl-térségből egyelőre zavartalanul futnak ki a tartályhajók, az Irak ellen kilátásba helyezett amerikai támadás kapcsán már hónapok óta benne van a levegőben, hogy háború esetén az arab állam mellett annak szomszédai is leállítják eladásaikat.
Az olajárakat a téli keresletnövekedés és a készletek csökkenése is felfelé kényszeríti, így a drágulás iparon végiggyűrűző hatása a felhasználó országok jövő évi gazdasági növekedését is veszélybe sodorhatja. Az USA-ban a hónap eleje óta 21 százalékkal, azaz másfél dollárral drágult az olaj, míg az európai brent minőség ára az év eleje óta 52 százalékkal ment feljebb.
A nemzetközi benzin- és gázolajjegyzésekhez igazítja belföldi üzemanyagárait a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mol) is. Ezeket a közelmúltban már emelte, s rövidesen ismét hasonló lépésre kényszerül. "Azonban a mostani benzinárak elmaradnak az ugyanilyen olajárak mellett két éve kért 250 forinttól" - mutatott rá érdeklődésünkkor Horváth Ferenc, a társaság értékesítési vezetője.
Mint emlékeztetett, 2000-ben ráadásul további drágulás lett volna indokolt még néhány hétig, de ez elmaradt a kereslet megtorpanása miatt.
A szakember szerint a világpiaci termelés és a fogyasztás egyensúlya mellett 2003-ban is a 2002. év meghatározó részét jellemző, 22-28 dolláros, s egyébként elfogadható ársávban mozognának az olajárak. Ám az ennél pontosabb előrejelzést megnehezíti, hogy a fenti, rendkívüli politikai tényezők eltérítik a jegyzéseket. Maga az OPEC olajkartell is a valós piaci igényekhez igyekszik igazítani kínálatát, s nem hagyja magát befolyásolni a politikai, vagy spekulációs hátterű drágulásoktól. Mint korábban beszámoltunk, ezen megfontolások alapján döntött úgy december 12-i értekezletén, hogy tagjai január 1-jétől a ma érvényes, napi 21,7 millió barrel helyett napi 23 milliót dobhatnak a piacra. Ugyanakkor vezetése szeretné, ha a jövő évtől kivételesen nem lépnék túl kvótáikat, s jó néven venné azt is, ha a kartellen kívüli termelők is besegítenének a kínálat szabályozásába. (Gyanítható, hogy erre csak korlátozottan lesz nyitott az orosz Lukoil, amellyel Irak épp a napokban bontott fel egy 3,7 milliárd dolláros szerződést, vagy a szintén orosz Jukosz, amely számára éppen a venezuelai sztrájkokkal jött el az amerikai piacon való bizonyítás ideje.)
Miután a túllépés ma napi 2,7 millió barrel körül mozog, a kvótafegyelem betartása mellett a növelés végső soron az export csökkenését hozná. Kérdés azonban, hogy ehhez a kartell vezetése a december eleje óta fokozottabban erősödő olajárak mellett is ragaszkodik-e.
A vegyipar tart a magas olajáraktól - derül ki a nagy német vegyipari konszernek panaszaiból, ám az érintett cégvezetők egyike sem adott számszerű jövő évi előrejelzést. Óvatosságukat a piac bizonytalansága mellett az iraki háború közeli lehetősége is magyarázza - írja a Financial Times Deutschland. A vegyipar jövedelmezősége nagyban függ fő nyersanyaga, a nyersolaj árától. A háborús felárat viszont lehetetlen maradéktalanul átharítani a vegyi termékek felhasználóira. A német vegyipari szövetség, a VCI szerint az ágazat termelése csak az ideihez hasonló szerény ütemben, azaz mintegy 2,5 százalékkal nő 2003-ban. Korábban még remélte, hogy a tavalyi visszaesés után 2002 második fél évében már lényeges fellendülés következhet be, ez elmaradt. Folytatódik tehát a cégek átszervezése, karcsúsítása. A legnagyobb érdeklődést várhatóan a Bayer kelti majd, amely partnert keres a gondokkal küszködő gyógyszeripari üzletága rendbetételére. Evégett immár kész többségi részesedéséről is lemondani.
B. Horváth Lilla-->
