Kínában napirenden a vállalati kötvények

Napirendre került a kínai vállalati kötvénypiac létrehozása, pontosabban a nem állami kézben lévő cégek számára a kötvénykibocsátás törvényi engedélyezése. Ez fontos, történelmi lépés lenne a kínai gazdaság számára, hiszen magáncégek 1949 óta nem adhattak el adósságot. A nagy változásra a Bloomberg szerint azért kerülhet sor, mert rendkívüli nehézségeket okoz az állami vállalatoktól 1998 óta elbocsátott 27 millió alkalmazott munkanélkülivé válása.

A privát vállalatok helyzete egyébként sem irigylésre méltó, hiszen a bankok, amelyek nem állapíthatják meg saját kamataik mértékét, nem szívesen nyújtanak hitelt számukra. Így a magáncégeknek igen szűk a mozgásterük a forrásszerzés terén, amin számottevően javíthatna, ha kötvényeket bocsáthatnának ki. A sanghaji tőzsde ugyan elvben lehetőséget biztosítana a piaci forrásszerzésre, de a gyakorlatban - az igencsak fejletlen kínai tőkepiacon - ez nem igazán működik.

A Sanghaj A részvényindex az elmúlt két évben értékének több mint egyharmadát elveszítette, érthető tehát, hogy a tőzsdében senki sem bízik.

A jelenlegi törvények csak az állam tulajdonában lévő infras-trukturális vállalatoknak engedélyezik a kötvénykibocsátást, mint például a China Mobile Communications Corp. Azonban az állami cégek által felvett hitelek sem mondhatók számottevőnek. A múlt évben mindössze 12 állami cég bocsátott ki kötvényeket, összesen 4,3 milliárd dollár értékben. Ez pedig nem éri el még a malajziai vállalatok által kibocsátott mennyiséget sem, miközben a kínai GDP 13-szorosa Malajzia össztermékének.

Megfigyelők szerint a kínai kormány eddig a csődöktől való aggodalma miatt nem engedélyezte a vállalatok számára a kötvények révén történő finanszírozást. A Guangdong International Trust and Investment ugyanis 1,9 milliárd dollárnyi értéktelen kötvényt hagyott az értékpapírok tulajdonosaira azt követően, hogy csődöt jelentett 1998-ban. A kínai kormány kínosan ügyel a kisbefektetőkre, ezért még ha engedélyezik is, valószínűleg az állam fenntartja a jogot magának, hogy bármikor korlátozza bármelyik vállalat számára a kötvénykibocsátást, ezzel is óva a lakosságot megtakarított pénzének elvesztésétől. Igaz, egy kínai napilap tegnap még azt írta - meg nem nevezett forrásra hivatkozva -, hogy a kötvénykibocsátás engedélyezését nem teszik függővé a vállalat méretétől, illetve az sem lesz kritérium, hogy a tranzakciót megelőző három évben nyereséget tudjon felmutatni a cég. Ezek a kitételek ugyanis állítólag szerepeltek a két évvel korábban benyújtott javaslatban, amelyet akkor elutasított a kabinet.