Milliárdok hevernek parlagon
A várakozásoknak megfelelően óriási érdeklődés kísérte a Magyar Nemzeti Bank keddi, korlátozott mennyiségű kéthetes depótenderét. A múlt heti árfolyamrendszer elleni támadás következtében ugyanis jelentős mennyiségű többletlikviditás halmozódott fel a piacon. A jegybank pedig azzal, hogy mennyiségi tendert írt ki, és 100 milliárd forintban maximálta az elfogadható mennyiséget, gyakorlatilag a pénzpiacra terelte a hazai pénzügyi rendszerben keringő pénzek jelentős részét.
Valójában csak tegnap kaphattak teljesebb képet a piaci szereplők arról, hogy mennyi spekulatív tőke távozott is az országból.
Vélhetően nem sok, hiszen egyes számítások szerint közel 1000 milliárd forint többletlikviditás kering a piacon. Tegnap 254 milliárd forintnyi kéthetes állomány járt le, amely a 100 milliárdos lekötést tekintve 154 milliárddal növelte a likviditást. A tegnapi 100 milliárdos keretre 580 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be, míg volt egy diszkontkincstárjegy-lejárat is, amelyből 90 milliárd maradt a piacon. Ehhez pedig még hozzájön az a mennyiség, amellyel sem a tenderen, sem pedig az ÁKK kincstárjegy-aukcióján nem jelentkeztek a piaci szereplők.
Forián Szabó Gergely, a CA IB alapkezelő elemzője szerint azt mindenki előre ki tudta számolni (az ajánlatokat benyújtók között egyenlő arányban osztják el a 100 milliárdot), hogy nagyjából 3-4 milliárd forintot tud lekötni kéthetes jegybanki betétben. Ezért a pénzek egy részével feltehetően meg sem jelentek a tenderen (amelyen egyébként 32-en vettek részt, tehát gyakorlatilag az öszszes piaci szereplő). S ugyanilyen okokból a kincstárjegyi aukción sem vettek részt sokan, bár a spekulánsokra amúgy sem jellemző, hogy három hónapos állampapírokat vásárolnának.
Ez az 1000-1100 milliárd forint körüli összeg az MNB mérlegfőösszegét 25 százalékkal növelte meg. Azt, hogy ebből menynyi van ténylegesen még a piacon, nem lehet tudni, a piaci vélemények szerint tegnap is eurót adott el a jegybank, de ezt az MNB-ben ezúttal nem árulták el.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz ezzel az óriási mennyiségű pénzzel, bár az MNB nyilván szeretné, ha távozna az országból. Ugyanakkor az is igaz, hogy meglehetősen alacsonyak a jegybank költségei, hiszen a pénzek overnight jegybanki betétbe kerülése gyakorlatilag sterilizációt jelent, amely azonban a 3,5 százalékos szintet tekintve nem jelent kamatveszteséget.
A helyzet pedig az, hogy vélhetően nem sok, hiszen egyes számítások szerint hozzávetőlegesen 1000 milliárd forint többletlikviditás kering a piacon. Tegnap 254 milliárd forintnyi kéthetes állomány járt le, amely a 100 milliárdos lekötést tekintve 154 milliárddal növelte a likviditást. A tegnapi 100 milliárdos keretre 580 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be, míg volt egy diszkontkincstárjegy-lejárat is, amelyből 90 milliárd maradt a piacon. Ehhez pedig még hozzájön az a mennyiség, amellyel sem a tenderen, sem pedig az ÁKK kincstárjegy-aukcióján nem jelentkeztek a piaci szereplők.
Forián Szabó Gergely, a CA IB alapkezelője szerint azt mindenki előre ki tudta számolni (az ajánlatokat benyújtók között egyenlő arányban osztják el a 100 milliárdot), hogy nagyjából 3-4 milliárd forintot tud lekötni kéthetes jegybanki betétben. Ezért a pénzek egy részével feltehetően meg sem jelentek a tenderen (amelyen egyébként 32-en vettek részt, tehát gyakorlatilag az összes piaci szereplő), és ugyanilyen okokból a kincstárjegyi aukción sem vettek részt sokan, bár a spekulánsokra amúgy sem jellemző, hogy három hónapos állampapírokat vásárolnának.
Ez az 1000-1100 milliárd forint körüli összeg egyébként az MNB mérlegfőösszegét 25 százalékkal növelte meg. Az azonban, hogy ebből mennyi van ténylegesen még a piacon, nem lehet tudni, mert piaci vélemények szerint tegnap is eurót adott el a jegybank, de ezt az MNB-ben ezúttal nem árulták el.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz ezzel az óriási mennyiségű pénzzel, bár az MNB nyilván szeretné, ha távozna az országból. Ugyanakkor az is igaz, hogy meglehetősen alacsonyak a jegybank költségei, hiszen a pénzek overnight jegybanki betétbe kerülése gyakorlatilag sterilizációt jelent, amely azonban a 3,5 százalékos szintet tekintve nem jelent kamatveszteséget.
