Felfut az orosz olajkínálat
Oroszország nyersolajtermelése mintegy 25 százalékkal nőhet 2007-ig, és a Szovjetunió összeomlása óta először újra elérheti a napi tízmillió barrelt. A kínálat ezen a szinten tartósulhat a következő két évtizedben, ami napi hétmillió barrel körüli kivitelt tesz lehetővé - jelentette a Bloomberg a második legnagyobb helyi olajtársaság, a Jukosz főnökének (Mihail Hodorkovszkij) előrejelzésére hivatkozva.
A fenti prognózist alátámasztja a moszkvai energiaügyi tárca legutóbbi közlése, miszerint Oroszország napi kitermelése az idén januárban már mintegy százezerrel átlépte a nyolcmillió barreles lélektani határt. Ez havi szinten 11 százalékos emelkedést jelent, amire több mint tíz éve nem volt példa.
A feltáratlan készletek bősége mellett a megemelkedett világ-piaci árszint is ösztönzi az orosz kőolajlelőhelyek fokozott kiaknázását. A helyi fő exportmárka, az ural csak az elmúlt hat hónapban 19 százalékkal drágult, és barrelenként alig 1 dollárral marad el az északi-tengeri brent árától, amely jelenleg 32 dollár felett mozog. Márpedig amíg nem esik 17 dollár alá, addig újabb külföldi beruházások nélkül is tovább növelhető a kitermelés - véli Hodorkovszkij.
Az orosz nyersolaj barreljét tudniillik átlagosan mintegy hét dollárért lehet a felszínre hozni, a fajlagos csővezetéki tarifák sem haladják meg a kitermelési költség felét.
A világpiaci helyzet is most felettébb kedvező az orosz olajtársaságoknak, hiszen a nagy rivális, az OPEC kőolajkartell kínálata körül újabban sok a bizonytalanság. Korábban a sorozatos kvótacsökkentés, az elmúlt hónapokban pedig a kiterjedt venezuelai olajsztrájk okozott riadalmat, párosulva az iraki háborús kilátásokkal. Így az OPEC-olajok fő vásárlóinak (ázsiaiak, USA-beliek) figyelme mindinkább a megbízhatóbbnak látszó Oroszország felé fordul.
A markáns kínálatbővítési terveket így ezért alapvetően a szállítási infrastruktúra szűkössége korlátozza, amit csak komoly beruházásokkal lehet felszámolni. A tengerentúli potenciális vevőkör kielégítésére ugyanis nem elegendő a meglévő fekete- és balti-tengeri terminálok bővítése, ehhez legalább két új vezetéket kellene építeni, egyet Murmanszkba és egyet Kínába. Ha a murmanszki vezeték és terminál elkészül, akkor az USA nyersolajigényének akár 15 százalékát is Oroszország elégíthetné ki, napi kétmillió barrelt exportálva a világ legnagyobb energiafelvevő piacára. A csővezetéki kapacitások fejlesztése nyomán a szállítási költségek is csökkenthetők, hiszen a vasúti fuvar jóval drágább.
Az olajpiacok háborús légkö-rét mindazonáltal már most enyhítheti az OPEC februári tényleges kínálatáról szóló első független becslés, amelyet szokásosan a PetroLogistics adott közre. E szerint a kartell napi átlagban 25,14 millió barrel nyersolajat termelt, azaz több mint 600 ezerrel túllépte az erre hónapra megállapított bővített kvótát is. Egyedül a sztrájk következményeit csak lassan felszámoló Venezuela, valamint a kapacitásszűkében levő Indonézia kínálata maradt el a kvótától.
